Újdonságok…

 2008 november 11.

Megtörténtek miniManó első csínytevései J No persze nem olyan egetverő nagy rosszalkodások voltak ezek.

Tehát: Általában valamit mindig eszetlenkedünk annak érdekében, hogy Zolikám arcára mosolyt csaljunk. Már napok óta kacagott azon, amikor az autót utánoztam: brrrrr… Igazgatta a csöpp kis száját, de csak nem akart sikerülni neki. Egyik reggel szopi közben rám nézett, vigyorogni kezdett és természetesen tele szájjal, tökéletes brrrrrrr-t produkált. Nyaktól felfelé mindenhova jutott tej. Persze megdicsértem, azóta is lelkesen brrrr-zik, ha szerencsém van nem tejjel.

A másik: Már majdnem azt hittem nem vagyok agyilag annyira jól. Hiszen úgy emlékeztem, hogy feladtam rá a zoknicskát, ráadásul jó magas szárú térdzoknit, és még sincs rajta. Megint ráadtam. Rájött a kis csibész, hogy lehet az egyik lábával a másikról leügyeskedni. Szédületes tempóban teszi. Gondoltam kicselezem. Úgyis vettünk egy nagyon édes szarvasos mamuszkát, azzal együtt úgy sem tudja lerúgni. Dehogynem, együtt a kettőt. Villámgyorsan. Ma szinte egész nap ezt játszottuk, ő lerúgja, én ráadom. Persze amikor megkérdezem, hogy már megint hol a zokni, nevetni kezd. Azt hiszem, holnaptól visszatérünk a lábfejes rugikhoz.

Vannak új ügyeskedések  is, amiket nem túl régóta csinál: lábával jó nagy lendületet vesz, és az oldalára fordul. No még nem mindig sikerül azért, de lelkesen próbálgatja. Aztán, ha túl nagy a lendület és véget ér a párna (ez a nagy ágyon történhet csak meg), hason landol. Vigyázni kell, mert a kezecskéjét még nem tudja kivenni maga alól. Aztán: nagyon szépen támaszkodik az alkarján hason. Igen Ő, aki születése óta keservesen sírt, ha hasra fordítottam! Már majdnem kétségbe estem, hogy fog ez a gyerek mászni és lelkesen forgattam naponta hacsak pár másodpercre is hasra. Csak lestem tátott szájjal, amikor egyik reggel megtámasztotta magát, majd leskelődni kezdett. Ezt, azóta már annyira tökéletesre fejlesztette, hogy elé teszek egy kis könyvet tudományos arccal nézegeti. Jaj és el ne felejtsem, KACAG. Hangosan, gurulósan, igazi babás kacagással. A legszebb kacagás, amit hallottam. Na jó, ezt még ki kell érdemelni, nem mindennapos de egyre gyakoribb. Gőgicsél is, szinte mindenhez van hozzáfűzni valója. Éjszaka is, ha felébredt, beszélgetni kezd szerencsére, nem sírdogál.

Két hete voltunk az aktuális oltásokat beadatni, akkor mérték, 7200 gr és 63,5 cm. Gondolom azóta még több.