A következő címkéjű bejegyzések mutatása: buli volt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: buli volt. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. április 23., hétfő

Szent-György napi virágvásár

Bejelentkezem...
...mert megvagyunk ám...

Tulajdonképpen semmi extra nem történik velünk.  Suli, suli, suli, munka, munka, munka... aztán nagyon más se.
...pláne jó dolgok... a rosszakat meg minek írjam...

Múlt szombaton volt megtartva városunkban a ...sokadik Szent-György napi virágvásár. Ez szokott lenni az év első nagyobb fesztiválja. Szokásos városközpont lezárva, és egy óriási sétálóutcának berendezve. Ez ilyenkor általában két napos rendezvény,  a második nap a György napi kirakodóvásárral záródik a program. 
Idén ki tudja miért egy héttel előrébb hozták és egy napba sűrítettek mindent. Biztosan jó buli volt a délelőtt is. Nekünk halandóknak munkanap volt.
A gyerekek bezzeg suli-szünnapot kaptak...
Sőt aznap volt az iskolabál is, de ez számunkra felejtős volt. Vittünk tombolatárgyat, vettünk támogató jegyet.

Na visszatérve a fesztiválra...
Jól kipurcanva értünk haza Zoli is meg én is. A fiúk persze rögtön és azonnal indulni akartak. Kicsi szusszanás után tornacipőt húztunk és begaloppoztunk a városba. Kocsival esélytelen parkolni... jó kis séta volt a tűző napon...
Megnéztük a kirakodókat. Ilyenkor főleg népművészeti dolgok vannak. Kosarasok, fazekasok, fafaragók, kézműves sörök na meg rengeteg virág, némi körhinta-ugrálóvár.
Idén jubilál az egyik középiskola. Toldi Miklós nevét viseli és nagyon korrekt módon ünnepelték meg. Volt az egyik téren berendezve egy gyereksarok. Próbára tehették magukat a kicsik némi ajándékért cserébe. Naná, hogy végigjártuk. Volt boszorkány konyha  illatokat kellett kitalálni, cserébe arany kavicsokat kaptak. Volt egy boszorkány aki "itt a piros hol a piros" játékot játszott velük, cserébe jósolt a varázsgömbjéből.
Lovagi tornán is részt vehettek. Öt feladatot kellett elvégezni és lovagi emléklapot kaptak. Így aztán célba dobtak, kecskét löktek, gólyalábaztak...
Jó kis program volt. Szerencsére épp elcsíptük a végét,  mert alig végeztek a fiúk össze is pakoltak.

Még ugrálóvárazásra is maradt erejük... mondtam én, hogy duracell kölykök...

Ittunk egy limonádét,  apa egy kézműves sört és hazaballagtunk. Lett volna még este Charlie koncert, de nem vártuk meg.
Végül is jó volt...

2018. február 13., kedd

Farsangoltak

Múlt pénteken a suliban farsangoltak a fiúk.  Most kivételesen nagyon gyorsan kitalálták mindketten, hogy milyen jelmezben szeretnének parádézni.

Zozi DarthWader, Marci Rohamosztagos akart lenni. Ez akkor lett volna szuper, ha egyszerre vonulhattak volna fel, de osztályonként volt a bevonulás. Végülis mindegy, mert egy közös kép készült azért róluk.

Jó buli volt. Mi szülők, mármint mi a 4.a osztályos szülők különösen nagy energiát fektettünk a programba, ugyanis mindig a negyedik évfolyam szervezi az alsós farsangot.  Ilyenkor mi viszünk sütiket,  üdítőket,  mi készítjük a szendvicseket, mi szedjük a belépőt, mi áruljuk a tombolát. A büfében árult összeget megkapják a negyedik osztályos gyerekek.  Ennek az az oka, hogy őket májusban erdei iskolába viszik a Mátrába 4 napra és egy kis könnyebbség így a szülőknek befizetni az egyébként igen borsos árat.

Na szóval jó buli volt. Pénteken reggel sütikkel, üdítőkkel, jelmezekkel megpakolva mentünk a suliba. A felvonuláson sajnos nem tudtam ott lenni, mert az fél 3-kor kezdődött, de a buliból láttam kicsit,  sőt a tombola sorsoláson is ott tudtam lenni. Hát mit ne mondjak... a tornateremben az összes alsós osztály,  azoknak szülők (itt még ott kell lennünk, majd a felsősön már nem) szóval tömeg és atyaég mennyi baci... Na de a gyerekek jól érezték magukat. Ez a lényeg.  A tombolasorsoláson megint nem nyertünk semmit... Zozi a vége felé nagyon megszomjazott így lelépett. De gyanítom inkább azért,  hogy ne kelljen úgy ott lenni a végén, hogy semmi ajándék nincs. Eddig minden évben sírva fakadt.  Most inkább elmenekült.  De nyeretlenség esetére volt a saját külön sorsolásom, kaptak egy-egy milkát.
Végülis azthiszem ennyi... majd a péntek estére visszatérek, mert volt később némi izgalom...

A képek egy része FB-s így gondolom nem nagy minőség. 
Ja és szolgálati közlemény előrelátó Anyuknak: a jelmezek eladók... 🙂

2017. október 29., vasárnap

Marci a (be)avatott

...azaz az Iskolapolgárrá avatott.

Igen, megtörtént ez is. Mostmár végképp iskolás. Igazi saját nyakkendővel és énekeskönyvvel rendelkezik.  Ugyanis ezeket ilyenkor kapják a gyerekek. 

Pénteken fél 10-kor volt a gyülekező a templomban. Bevonultak a diákok, volt egy rövid Istentisztelet,  beszéltaz Igazgató úr,  volt vers, meg énekkar. Aztán osztályonként felsorakoztak az elsősök és az ötödikesek a nyakukba kötötték a nyakkendőt. Elvonulás közben mindenki kezet fogott az Igazgató úrral aki átadta a névre szóló énekeskönyvet, majd a Nagytiszteletű úrral akitől kaptak egy képeslapot.
Sajnálom, hogy nem jutott hamarabb eszembe... megkérni a tanárnőt, hogy Zozi köthesse Marci nyakkendőjét. Szép lett volna. De késő bánat... majd a gimiben 😊

Ezután visszavonultunk az elsősök termébe. Ott adtak egy rövid műsort angolul és magyarul. Ezt pedig a buli követte. Rendeltünk nekik tortát. Az osztálykép díszítette. Na meg mindenki bevállalt valamilyen sütit vagy üdítőt.
Kicsit buliztunk majd jöttünk haza, ugyanis Zoziék osztálya bábszínházba ment és volt egy szabad jegy, hívták Marcit magukkal. Ezért hazarohantunk átöltözni, majd vissza.
Nagyon jól érezték magukat. Nekem meg volt három szabad órám 😁

2016. augusztus 30., kedd

Családi szülinapi buli

...ami tulajdonképpen két hétvégét ölelt fel.
Épp csak hazaértünk a nyaralásból, másnap Zozi buliba volt hivatalos. 
Mi addig Marcival elmentünk megvenni az oviba a pizsiket, benticipőt, tornacipőt, tolltartót,  meg hasonlókat.

Valahol Marci benyelhetett egy  "jóóó kis vírust" mert másnapra hányni kezdett, meg lázas volt.  Voltunk doktornéninél, azt mondta semmi különöset nem lát. Volt már ilyen máskor is,  pár nap alatt elmúlt. 

Javában szerveztük hétvégére a családi bulit tovább. 
Közben Marci rekordokat döngetett olyan rosszul volt.  Nem akart lemenni a láza, ment a hasa brutálisan. 

Már-már le akartuk mondani az egész banzájt, de csütörtökre jobban lett.
Bár nem volt tökéletesen,  mert étvágya nulla,  de tünetmentes és jó kedvű volt. 

Na így indultunk neki... 

Szombaton jöttek Apa Anyukája, testvére családostul meg Anyuék,  vasárnap pedig Apuék és a Bátyám a kislányával. 

Végül tök jó volt a hangulat,  mindenki jól érezte magát szerintem. A fiúk pedig fürödtek a szeretetben.

Volt azért némi bosszantó dolog is, mert nálunk semmi sem alakul tökéletesen. 
Időhiány miatt csak rendeltem két egyforma mini csokitortát. Dísz nélkül,  mert Zozi Garfildosat kért, Marci pedig kutyásat.
Így a marcipán figurákat rendeltem. 
Szombaton reggel szóltak,  hogy nem a megrendelt tortát hozták ki. Az egyik valami habos-babos tünemény volt,  ami nem bírta volna el a díszeket.
Ugye augusztus 20 volt,  így a cukrászat nem dolgozott.
Végül nem kis bosszankodás, és némi telefonon veszekedés után,  megígérték, hogy lesz még egy csokitorta.

Így aztán minden jóra fordult, volt minden amit szerettünk volna. 

Kicsit izgalmasra sikeredett, dehát nem is mi lennénk ha nem így történt volna.  :-)

Aztán eltelt egy hét, (kivételesen aránylag esemény mentesen) Szombaton érkezett meg Marcikeresztanyu, Atival a kisfiával.  Hát nem túlzok,  hogy mennyire imádni való kölyök :-) Most volt két éves, és olyan is,  mint minden kétéves.  Tele energiával,  akarattal,  hihetetlen humorérzékkel. Nulla félelem,  közvetlen játékosság.  Imádom no... :-)

Evelin hozott tortát is, amire olyan gyertyákat tettünk amit ha elfújták a fiúk újra fellobbant. Na ezen jókat nevettünk. Tetszett nekik. 
Kicsit fájó volt a búcsúzás,  mert nagyon ritkán találkozunk.
Így miután jól kibulizta mindenki magát,  jöhetnek a hétköznapok...

2016. augusztus 19., péntek

Marcinak is járt egy előszülinap

Anyu természetesen Marcinak is feldíszítette a szobát.
Kis beteg Kincsem (merthogy hétfő óta az és nem is kicsit...) nagyon boldog volt. 

Holnap folyt.köv.  nálunk...

2016. július 27., szerda

Előszülinapozás

Idén is mint szinte minden évben,  Zozi szülinapja a nyara idejére esik.  Általában ott szoktuk megköszönteni és ünnepelni. Igen ám,  de idén egy pár mérettel nagyobb ajándékot kapott, mint amit csak úgy vinni tudjunk magunkal. Azt találtuk ki,  hogy hozzuk előre egy héttel a köszöntést.  Így szombaton születésnapot ünnepeltünk.
Volt nagy készülődés,  tervezés,  kívánság-torta, meg minden ami egy rendes szülinaphoz hozzátartozik.
Aztán persze volt nagy öröm is, meg gyertyafújás és minden egyéb. 
Jó volt, hogy így előrehoztuk. Máskor is így kell ezt csinálni :-)

2016. június 1., szerda

Gyermeknapi pillanatképek.. .

Napok óta szeretném megírni, de a technika ördöge ellenem van... 

Jó kis buli volt. Bár egy nappal megelőzte a gyereknapot, de így utólag jobb is. (Marci vasárnap hajnalra beteg lett)

A városban két rendezvény is volt egyszerre szombaton. A Penny szervezett egy családi napot. Ott kezdtünk,  reggel.  Szerintem jól tettük,  hogy korán mentünk. A fiúk mindent kipróbáltak... többször is :-)
Külön pozitívum,  hogy sátor alatt volt tartva,  így nem sütötte szét az agyunkat a nap. Dél elmúlt mire sikerült rábeszélni a fiúkat, hogy menjünk haza...

A másik a városi gyereknap volt, oda délután mentünk ki. Na ott is szuper volt. Marci játszóházazott, homokozott.  Zozi körhintázott,  végig ment egy kötélpályán.  Aztán ki sem maradhatott volna a kitelepült kukásautó kipróbálása,  a Judos fiúk-lányok lefárasztása, az agyagozás, a vattacukor, a limonádé.

No valami ilyesmi volt :-)  Nagyon elfáradtak,  bevallom én is....  De nagyon nagyon jól éreztük magunkat. 

Képek :