Meglepetésemre nagyon szépen telt. (csak el ne kiabáljam, még nincs vége a napnak) Zozi ugyanis most, hogy középső csoportos lett ott alvós nagyfiú. Kicsit tartottam tőle, mert eddig ugyebár én altattam, fogtam a kezét ha kérte, de szinte mindig odaültem mellé elalvásig.Ez nekünk így volt jó. Már mondogattam neki egy ideje, hogy milyen jó lesz, ott lehet majd aludni -bocsánat pihenni- a kicsi ágyakon és uzsonna után megyek érte. Kicsit tartottam a reggelektől is, mert olyan hosszú volt ez a nyár, ismét olyan nagyon össze nőttünk... Ééés legnagyobb meglepetésemre hétfőn mosolyogva ment be a csoportba, leült a rajzolós asztalkához és intett, hogy szia anya, találkozunk uzsonna után. :) jaaj mennyivel kevesebb bőgés lett volna (részemről is), ha ezt tavaly is így csinálja...
3/4 1-kor tűkön ültem, hogy most mennék érte, ha nem aludna ott... 1-kor, hogy ugyan le tudták-e fektetni... ólom lábakon járt az idő, de végre elérte a mutató a fél 4-et és mehettem... Még uzsonnáztak amikor odaértem, Zozi felnézett, mosolygott egy nagyot és szólt, hogy mindenképpen várjam meg, de ő még befejezi az uzsonnázást :D Édes volt nagyon :) Megkérdeztem az óvó nénit, nagyon szépen elaludt, nem volt semmi gond, evett is szépen. Aztán kijött a drágám, öleltem-ölelt. Kérdeztem mi újság, mondta, hogy megette az összes bab levest, és képzeld anya csoda klassz pici ágyak vannak ám :) ...és csak mesélt, mesélt, lelőhetetlenül :) én meg csak mosolyogva hallgattam a csicsergését és nem akartam elhinni, hogy ilyen okos, ügyes nagy fiam van.
...és ez így ment a héten minden nap :) Ma reggel édes volt: -Anya siessünk már az indulással, hát vár rám az óvoda! :)
Itthon pedig nagyon lassan telik az idő... Marci nem nagyon találja a helyét, keresi Zozit... Az első nap csak járkált fel-alá. Már kezdi érteni, hogy hazajön délután Zozi, kezdi feltalálni magát. Már engedi, hogy játsszak vele, sőt hozza a játékokat, kezdeményez is... Egy kicsit olyan volt, mintha büntetne érte, hogy kiürült a lakás és csak ketten vagyunk... De majd megszokja a kis drágám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése