Na ezt még gyorsan elújságolom aztán eldugulok mára :)
Ma reggel egy csepp sírás sem volt (én sem bőgtem) :D Bár vittünk két könyvecskét, plussz a pólón ma is ott volt az "anyaillata" és itthon elhangzott néhányszor hogy "nem megyek be a csoportba". És mégis, mikor odaértünk mosolyogva köszönt az óvónéniknek és a gyerekeknek, megölelt, elköszönt, vitte a könyvecskéit olvasni.
Délben szintén kisvonat, mosoly, ölelés. Most alszik :) Bárcsak mindig így maradna. Nekem is könnyebb lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése