... a dokibácsinkra...
tegnap még azt írtam, hogy kicsit jobban van már Marci. Hát ez a jól van és nagyon jó kedvű (tegnap egész nap kacagott) estére nagyon átfordult...
Zsuzsinál volt szülői, oda mentem 5-re, de szerencsére nagyon gyorsan vége lett. Amikor álltam be az autóval a garázs elé, akkor jött Apácskánktól egy sms miszerint Marci nagyon belázasodott. Így nem a garázsba, hanem a ház elé álltam, felrohantam és gyors lázmérés (39,4) közben azon túráztattam az agyamat, hogy hova vigyem Marcit este 6-kor... Dokibácsink pénteken csak délután rendel addig nem akartam várni, gyerekügyelet a városunkban nincs... Beugrott, hogy még amikor Cegléden laktunk, volt egy tündéri doktornéni, akinek van esti magánrendelése fél 7-ig. Így aztán gyors egyeztetés Apával, ő gyerekfelügyel és vacsoráztat, én pedig felkaptam Marcit és szaladtam is. Nem akarom bevallani mennyivel mentem... de odaértünk fél 7 előtt, pedig még terelés is volt mindkét városban... Doktornéni kikérdezett, tetőtől talpig megvizsgálta Marcit. Hát... kezdődő hörghurut torok és mandulagyulladás... nem csoda, hogy rosszul volt a kis drágám... és NEM HISZEM EL, HOGY MÁSFÉL NAPPAL EZELŐTT ENNEK NEM VOLT SEMMI JELE!!!!m!! Szóval ellátva egy kis antibiotikummal és rengeteg jó tanáccsal, kicsit megnyugodva mentünk haza. Vajon miért van az, hogy akárhányszor ehhez a doktornénihez megyek (régen Zsuzsival voltunk párszor) amint belépek a rendelőbe már megnyugszom, mert tudom, jó kezekben van a gyerekem.... dokibácsinkkal pedig lassan betelik a pohár, mert sokszor elbagatellizálja a dolgokat... Nem vagyok egy gyógyszer- és antibiotikum-mániás, soha nem adok és veszek be felelőtlenül egy szemet sem, de ha szükség van rá, akkor egyértelmű, hogy azt adom... Nagyon-nagyon sajnálom, hogy a doktornéni már nem fogad el új betegeket, mert már nagyon idős...
Na jól kifüstölögtem magam, de le kellett írnom, mert úgy éreztem már szétpukkadok...
Szerencsére Marci éjszaka csak egyszer lázasodott be, de a kúp amit kaptunk szépen levitte neki, így a mai napot csak enyhe hőemelkedéssel kezdte... Az orrocskája még mindig nagyon tele, így a porszívózás még mindig megy pedig nagyon nem nyerő... De most is szépen nyugodtan alszik... és ma reggel már evett is pár falatot. Nagyon bízom benne, hogy most már tényleg jobban lesz.
tegnap még azt írtam, hogy kicsit jobban van már Marci. Hát ez a jól van és nagyon jó kedvű (tegnap egész nap kacagott) estére nagyon átfordult...
Zsuzsinál volt szülői, oda mentem 5-re, de szerencsére nagyon gyorsan vége lett. Amikor álltam be az autóval a garázs elé, akkor jött Apácskánktól egy sms miszerint Marci nagyon belázasodott. Így nem a garázsba, hanem a ház elé álltam, felrohantam és gyors lázmérés (39,4) közben azon túráztattam az agyamat, hogy hova vigyem Marcit este 6-kor... Dokibácsink pénteken csak délután rendel addig nem akartam várni, gyerekügyelet a városunkban nincs... Beugrott, hogy még amikor Cegléden laktunk, volt egy tündéri doktornéni, akinek van esti magánrendelése fél 7-ig. Így aztán gyors egyeztetés Apával, ő gyerekfelügyel és vacsoráztat, én pedig felkaptam Marcit és szaladtam is. Nem akarom bevallani mennyivel mentem... de odaértünk fél 7 előtt, pedig még terelés is volt mindkét városban... Doktornéni kikérdezett, tetőtől talpig megvizsgálta Marcit. Hát... kezdődő hörghurut torok és mandulagyulladás... nem csoda, hogy rosszul volt a kis drágám... és NEM HISZEM EL, HOGY MÁSFÉL NAPPAL EZELŐTT ENNEK NEM VOLT SEMMI JELE!!!!m!! Szóval ellátva egy kis antibiotikummal és rengeteg jó tanáccsal, kicsit megnyugodva mentünk haza. Vajon miért van az, hogy akárhányszor ehhez a doktornénihez megyek (régen Zsuzsival voltunk párszor) amint belépek a rendelőbe már megnyugszom, mert tudom, jó kezekben van a gyerekem.... dokibácsinkkal pedig lassan betelik a pohár, mert sokszor elbagatellizálja a dolgokat... Nem vagyok egy gyógyszer- és antibiotikum-mániás, soha nem adok és veszek be felelőtlenül egy szemet sem, de ha szükség van rá, akkor egyértelmű, hogy azt adom... Nagyon-nagyon sajnálom, hogy a doktornéni már nem fogad el új betegeket, mert már nagyon idős...
Na jól kifüstölögtem magam, de le kellett írnom, mert úgy éreztem már szétpukkadok...
Szerencsére Marci éjszaka csak egyszer lázasodott be, de a kúp amit kaptunk szépen levitte neki, így a mai napot csak enyhe hőemelkedéssel kezdte... Az orrocskája még mindig nagyon tele, így a porszívózás még mindig megy pedig nagyon nem nyerő... De most is szépen nyugodtan alszik... és ma reggel már evett is pár falatot. Nagyon bízom benne, hogy most már tényleg jobban lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése