Nyaralás 6- Bobozós

Jaj,  de lemaradtam....
Peregnek a napok, engem meg bedaráltak a hétköznapok...

Szóval,  volt még olyan nap is amikor azt hittük hűvösebb lesz.  Végülis, nem is volt olyan veszettül meleg,  de biztosan nem fagytunk volna bele a vízbe.

Mégis egy sokkal-sokkal jobb programot találtunk ki.  Bobozni mentünk.
Nekem nem túl kellemes élményeim vannak a bobozásról. Visegrádon ugyanis sok évvel ezelőtt sikerült kiborulni belőle. De az nem ez a fajta volt,  hanem az a "tepsis" változat.
Ez itt Fűzfőn nagyon megnyugtató,  hogy van biztonsági öv.
Vettünk egy nagy családi bérletet, így mindenki mehetett jóóó sokat.  Szerencsére korán értünk oda, így az első köröknél nem kellett sokat sorban állni.
Amikor kb a felét lecsúsztuk a bérletnek kicsit pihentünk a jétszótéren. A fiúk rohangáltak,  csúzdáztak, mi meg csak ültünk a fák árnyékában.  Aztán megmásztuk a kilátó lépcsőit, bámultuk a gyönyörű panorámát.
Nem vittünk fel telefont sem,  így nem fényképeztünk.
Aztán mikor elfogytak a néznivalók, lecsúsztuk a maradékot.
Na ekkorra szép hosszú sor volt már.  Az utolsó körre Apa felvarázsolta a táskámat, így lett 1-2 bobos kép is.
Na meg választottunk abból is, amit a célegyenesben készített a kamera.

Jó kis egydélelőttös program volt.