Így reggel szép ruhába öltöztünk, majd útnak indultunk. A suli központi épületének udvarán volt a gyülekező. Jó napos, köves udvar. Mindenkiről patakokban folyt a víz. Ilyenkor cseppet sem bánom, hogy a templomban tartják az iskolai ünnepséget.
Furcsa érzés volt, hogy tavaly még az első sorban ült Zozi. Most ott az idei első osztály csöppségeinek a helye lett. Zoziék pedig átkerültek a másodikosoknak fenntartott helyre. Már nem ők a legkisebbek...
Idén már Marcit is vittük, (szokja a hely szellemét) meglepően jól tűrte a megpróbáltatásokat... A lelkész jó sokáig beszélt, ráadásul ahol ültünk visszhangzott is, így nem volt túl élvezhető az Istentisztelet...
A gyerekek műsora rövid de kedves volt.
Az igazgató bácsi pedig szokásos rövid, de magával ragadó sztoriját mesélte. Annyira jó fej. (már ha lehet ilyet mondani egy "igi-bá"-ra.)
Az egyik elsős tanító néni köszöntötte a leendő elsőségét.
Aztán himnusz és kész vége.
Zozi szerint nem is volt igazi évnyitó, mert nem hangzott el a bűvös mondat:
EZENNEL A 2015 /2016-OS TANÉVET MEGNYITOM .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése