2013. február 10., vasárnap

Nevessünk is-Zoziszáj 16.

Blogra vetem gyorsan az elmúlt heti kettő édes-aranyköpést, mert később majd a feledés homályába vész...

Munka után szokásos program, megyek értük. Most kivételesen Anyu mondja, hogy várjunk egy percet, mert ő is indul velünk, lemegy a kis boltba.
Mi már felöltözve a lépcsőházban várakozunk, amikor Zozi közli:
-Én a Mami kezét fogom.
Mami:-Jó de várj egy cseppet, bezárom az ajtót.
Zozi (kicsit türelmetlenül): -Akkor inkább megyek az én csapatommal...

Másik:
Megkérem valamire, már nem emlékszem mire, de valamit be kellett hoznia. Nagyon ügyesen, gyorsan megérkezett vele, így megdicsérem:
A: -Nagyon ügyes vagy Drágám, köszönöm szépen!
Z: -Hát mire valók az igazi jó barátok?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése