2013. február 20., szerda

Marci, a 2 és fél éves minitornádó :)

Ilyenkor amikor valamelyik gyerekemről írok éves-féléves beszámolót akkor (is) döbbenek meg, hogy úúúristen, már mekkorák...hogy telik az idő...

Ha lehunyom a szemem, még érzem az illatát amikor odatartották az első puszira amikor megszületett. Még hallom ahogy először vékony hangon nyöszörgött, majd teli-torokból rázendített :) Még fel tudom idézni az érzést, amikor a kórházi ágyamon ülve a karomban jóllakottan beájult az első szoptatások egyike után...

Most pedig ha ránézek már inkább a kisfiút látom benne, mint a babát. Bár vannak még babás pillantásai, de egyre inkább komoly kisfiú aki nem rejti véka alá sem az érzéseit, sem az akaratát. Bizony-bizony tökéletesen tudjuk amikor mérges, vagy épp ha örül valaminek. Akaratos is rendesen, de aránylag könnyen elterelhető a figyelme ha épp egy hiszti van alakulóban. Nagyon tud szeretni... nagyon tud bújni... imád puszikat osztogatni... ha van hozzá kedve. Nem lehet ugyanis kicsikarni belőle semmilyen trükkel ha nincs hozzá kedve. Imádja Zozit, nagy példaképe, utánozza szinte mindenben igen-igen a rosszban is... Szerintem erősebb Zozinál, legalábbis gondolkodás nélkül nekimegy ha úgy látja igazságosnak... néha akkor is, ha nem neki van igaza :) Olyankor birkózás van... és általában vagy púp vagy kék folt az eredmény... :D dehát fiúk a drágáim...

Továbbra sem beszél és továbbra sem érdekli a bili... A bilitémát én "jegeltem" egy ideig, mert túl hidegnek találom a lakást az állandó pucérkodáshoz. Hát a beszéd viszont... nem tudom, szerintem tudna beszélni ha akarna. Mondja ő a maga nyelvén, csak az épp nem egyezik meg a mienkkel. Mindent tökéletesen értünk amit akar, ha nem értjük akkor odahozza, megcsinálja, odahúz, mutatja. Bízom benne, hogy most már hamarosan velünk is megosztja a gondolatait... Énekel :) sok-sok dallam felismerhető, de a szöveg az halandzsa. Mondókákat is vélek ismerőseket felfedezni, de ez sem a mi nyelvünkön van... Állathangok tökéletesen mennek, illetve a színeket is hiba nélkül megmutatja ha kérdezzük. Összetettebb feladatokat megold, (pl. hozd ki a szobából az asztalról a kávéscsészét)  Továbbra is szívesen segít, leginkább a főzés és a porszívózás a kedvence, de ha kérem, hogy rakjunk rendet akkor szépen a helyére teszi a játékokat. (persze itt sorolni kell, hogy épp mit tegyen el)

Hát ilyen Ő... és ma két és fél éves...

...és az aktuális kedvencek: 


4 megjegyzés:

  1. Mint két kis tojás :) Puszilom őket! Olivér szokta emlegetni, a semmiből egyszer csak nekem szegezi a kérdést, hogy hol van a Zozi? Ki az? Hol lakik? Mikor megyünk megint vele a múzeumba?

    :)))

    VálaszTörlés
  2. Csodaszép képek! Édes tesók. Én is épp ezen rágódom, hogy hova tűnnek az évek, valahol ott van a szemükben :D
    Robika is hasonlóan titkolózó, mint Marci - én is így érzem pont, nem köti az orrunkra mit gondol, csak ha nagyon muszáj :D

    VálaszTörlés