Ismét orvosos-mérgelődős...

Biztos én vagyok egy hisztis pics@... De ma megint kiverte egy fehér köpenyes kis mitugrász a biztosítékot...
Marcinak fájdogál a torka, folyik az orra. Kb hétfőtől. Adtam neki szopogatós tablettát, fújta az orrát. Aztán kb ennyi. Nem rohanunk ugyebár mindennel dokihoz mert valami más kórságot is összeszed...
Viszont ma amikor mentem érte a suliba nagyokat nyelt, látszott, hogy fáj neki sokkal jobban. Naná, hogy 4 óra elmúlt, már gyerekrendelés ilyenkor nincs.
Gondoltam egy bátrat és merészet az ügyelet felé kanyarodtam. Bízva abban, hogy mondanak valami okosságot.
Hát jól pofára estem...
Az asszisztens felvette az adatokat, és jött őőő... a fent említett fehér köpenyes kis mitugrász.
Leült a trónjára és fel sem nézve a telefonjából közölte, hogy nem azért kapja a fizetését, hogy fájós torkokat nézegessen, úgyhogy vigyem el a gyereket a háziorvoshoz. Különben is vírusos torokgyulladása van a gyereknek, adjak fájdalomcsillapítót. Mindezt úgy, hogy a gyereket 2 méterre nem közelítette meg.  Annyira leblokkoltam, hogy szólni sem tudtam hirtelen. Annyira de annyira megalázó stílusban beszélt, hogy azt nem lehet leírva érzékeltetni. Ömleni kezdtek a könnyeim és csak annyit tudtam kinyögni, hogy ugye nem gondolja komolyan, hogy elhozom a gyereket, mert segítségre van szükségem és még a torkába sem néz bele csak a telefonját nyomkodja... Közben Marcira ráadtam a kabátot és eljöttünk.

Igen, vihettem volna ma reggel is orvoshoz, de tényleg nem volt annyira gáz még. Igen, holnap is nap lesz, de ilyenkor már egy aránylag időben adott gyógyszer sokat jelenthet. Természetesen holnap reggel doki lesz az első utunk, de miért kellett ennyire megalázni? És nem arról van szó, hogy mindenáron fel akartam íratni valami gyógyszert, mert nézze meg a gyereket, mondja, hogy vírusfertőzés adjak ezt meg ezt. Mennyivel korrektebb lett volna...
Így most maradt a tantumverde-nurofen kombó. Várjuk a holnapot...
És, hogy teljes legyen a "boldogság" Zozi  is gyanús... fázik, folyik az orra...