Gyönyörű volt, megható, meg minden...
Feldíszített óvoda várta Őket délután. Nagyon kitettek magukért az Óvónénik és a dajkanénik. Ösvényt készítettek nekik virágból, jelezve, hogy merre kell menni.
Először az évzáró rész volt megtartva. Előadtak egy mesét. Nagyon ügyesen, összeszedetten. Látszik, már mennyire összeszoktak, mert figyeltek egymásra.
Ezután következett a ballagás része az ünnepségnek. Sok-sok elmorzsolt könnycseppet jelentett ez, mert annyira meghatóra sikeredett.
Így vonultak be.
Ezután mondtak verseket közösen, egyénileg, énekeltek, zenéltek, kör-játékoztak, de minden a búcsúzásról szólt.
Csak néhány képet készítettem közben, mert inkább rájuk figyeltem, velük búcsúzkodtam. Egyetlen dolgot vettem csak videóra, amikor Zozi búcsúzik az Óvónénitől és kapja a tarisznyát. Minden gyereket egyenként búcsúztatott Irénke néni és mindenkitől öleléssel köszönt el. Na itt tört el a mécses nálam... még mindig nem tudom csak könnybe lábadt szemmel végignézni.
Tarisznyás ballagónk
Amikor vége lett a búcsúzkodásnak még tettek egy kört az udvaron és az ovi területén. Volt még egy kis zsúr is, ettek, ittak és elköszöntünk.
Még egy utolsó kép az ovi kapujában. (sajnos nem látszik, de a kaput is gyönyörű virágokkal díszítették fel)
Íme a tarisznya.
... és az útravaló... A cd-n fotók vannak amik az ovi programjain készültek. Nagyon nagy kincs...
Egy Pillangó, a csoportjuk jele, rajta a saját jelük.
A csokor.
...és egy csoportkép.
Még mindig nehéz elhinni, hogy kész vége, már iskolás nagyfiúnak számít.
...még csak most született... még csak most hoztuk haza hordozóban... még csak most lett ovis...
Megnőnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése