Megmosolyogtató pillanatok

Azért voltak ám jó pillanataink is :) Jókat mulatok mindig amikor letakarítom a telefonról a képeket, (vagyis átmentegetem őket a számítógépre) igazi gyöngyszemeket találok :) Na ezek ilyenek.

Valamikor Zozi is imádta a mi cipőinket próbálgatni. Most Marcin a sor :) nagy előszeretettel bújik a nagy cipőkbe. Itt épp Apa horgászós bakancsába:

Zozit gyakran megkérem hogy segítsen apróbb dolgokban. Egy ilyen alkalom volt, hogy nézze meg, mit ír ki a mosógép, milyen szám van rajta. Vagyis hány perc van még hátra a mosásból. Bátran tettem ezt, mert felismeri a számokat. Kis idő eltelt, gondoltam elcsábította valami játék és megfeledkezett róla. De nem, hozta a rajzolós füzetét és mutatta a rajzot: -Anya, már nem forog és ezt írja ki.

(akkor írja ki ezt a jelzést amikor lejár a program) Nagyot nevetve öleltem meg a találékonyságáért. Mekkora munka lehetett neki, még ha nem is sikerült pontosan, de olyan ügyes, nem?

Találtam egy régebbi képet is. Rajzolnak nagy-nagy egyetértésben. Mindketten tudják meddig tart a saját térfelük és nagyon ügyesen alkotnak. Én pedig nagyon meghatódom ilyenkor...

Mamáéknál búcsú volt Márton napkor. Mi is ott voltunk :) Marci ugyan még nem akart most sem felülni a körhintára, de nagyon tetszett neki a horgászat (apja fia)  :D Csak akkor kellett vele alkudozni, amikor ő a kifogott műanyag halacskát akarta hazahozni, az érte járó ajándék nem kellett neki. Végül kiegyezett egy ugyanolyan pókember figurában amit Zozi nyert. Zozi viszont nagy körhintás, most sem maradhatott ki, sőt most először kipróbálta a láncos hintát is. Délelőtt lévén olyan kevesen voltak még, hogy csak az ő kedvéért indították be :) azért valamit tud ez a gyerek :)

Végül nem hagyhatom ki, mert akkorát nevettem, hogy a könnyem is kicsordult :) egy horgászcsali automatát láttunk az egyik bevásárlóközpont parkolójában. ...és tök komolyan, a mindenféle ízesített kukorica és egyéb okosságok mellett még csonti és giliszta is volt benne...  :D