Igen kérem telik az idő...
2 évvel ezelőtt már előre tudtam, hogy mikor lesz a nagy találkozásunk napja. Nagyon vártuk.
...és hát milyen is?
Korához képest nagy, 91 cm és 14,5 kg. (majdnem akkora mint Zozi, így továbbra is sokan ikreknek hiszik őket)
Egy igazi mindenlében-kanál rosszcsontmanó :) De úgy imádni valóan, mert igazi csupaszív kis lélek :) Sokan megállnak az utcán, ha sétálunk és mondják, hogy milyen gyönyörű, igazi mosolygós baba. És tényleg az, szinte mindig mosolyog, gyönyörű a kis gödröcskéivel :)
Imád:
-autózni, talán a játékok közül ez köti le legjobban, ha tologatja az autókat. De ez irányú szeretete akkor is megmutatkozik, ha az erkélyen leskelődünk, minden elhaladó autót "megünnepel" :)
-szereti a könyveket is. Egyre gyakrabban hozza a könyveket, hogy olvassuk, nézegessük. Könyvfaló néha szó szerint is... szinte minden könyvünknek megrágta már a sarkát...
-szeret csak úgy firkálgatni is. Amikor Zozi rajzol, ő is elővesz nagy komolyan papírt és tollat (ceruza nem jó) és rajzol :)
-ha szabadban vagyunk akkor fékezhetetlen... jön-megy, szaladgál, soha meg nem áll...
-kezdi kapiskálni hogy a műanyag motor mire is jó. Egyre ügyesebben próbál vele közlekedni, de sokszor inkább csak tologatja.
-Nagyon ügyesen lépcsőzik. Felfelé váltott lábbal, elengedett kézzel, mint a nagyok. Lefelé kapaszkodva mellélépve, a utolsó 4 lépcsőfokot viszont váltott lábbal.
-Ügyesen fut. Pláne, ha nem szabadna és ha utána iramodunk :) játéknak hiszi... nagyokat nevet és eliramodik.
Bármit szívesen megoszt, ha kéri valaki akár az utolsó falatot is odaadja, jószívű. A szeretetét nagyon gyakran kimutatja, odajön, megölel, elbújik a nyakamban, megpuszilgat. A legszebb pillanatok szinte mindig az ébredés utániak :) akár a reggeli akár a déli pihenésről legyen is szó. Olyankor odatelepszik az ölembe és az arcát a nyakamba fúrva szundikál még kicsit. Vagy épp ha olyan kedve van a hasamra fekve a mellkasomon pilled :)
Imádja Zozit, utánozza gyakran, ő bármire rá tudja venni, persze a rosszalkodásra a legkönnyebben :)
Evés? Na azzal nincs gond, bármit, bármennyit, bármikor :) Pl: a közös szülinapi ebédjükön pacalt főztem a családnak (és még sok mást) egyszer arra mentem ki a konyhába, hogy a pultra letett fakanalat nagy élvezettel, cuppogva nyalogatja :) kár, hogy nem fényképeztem le, mert még a feje búbja is szaftos volt :) Előnyben részesíti a húsokat, de bármilyen salátát, zöldséget megeszik. Úgy kimondottan kedvence nincs, viszont nem eszi meg -Zozihoz hasonlóan- a tejbegrízt, de semmi pudingfélét nem tudok meg kóstoltatni sem vele. Mostanában rászokott viszont a kakaóra, reggelente neki is kell készíteni egy kis pohárral. Italai, bármi ami a pohárban van :) A felnőtt italokat pedig dugdosni kell előle... Nemrégiben egy kiürült Jageres üveget kaparintott meg és boldogan hozta-vitte :D (biztosan a pocakban lévő állapotot idézte fel amikor is "majdmeghaltam" egy kis tatárbifsztekért és jagerért, persze miután mindkettő tiltólistás volt így hanyagoltam)
Alvással, elalvással szerencsére nincs gond, csak leteszem, szép álmokat kívánok neki, megpuszilgatom és alszik. Kelléke ilyenkor 3 db cumi :) Ha nem beteg, vagy nem jön épp foga szépen alszik, mostanában egyre ritkábban ébred fel... kop-kop-kop :) Koránfekvő és koránkelő... ez azt jelenti, hogy este 8 körül már igényli a lefekvést, de reggel max 7-ig alszik csak... de ez a max...
Még mindig nem beszél, de bármit megért. Próbálom néha (folyamatosan) beszédre bírni, de csak a fejét rázza. -Marci, mondd, hogy apa! -fejrázás -akkor mondd, hogy anya!-újabb fejrázás, de már méltatlankodó c-mmmm-áááááá kíséri. Vagyishát pontosítok, mondja ő, odaáll elém és nagy komolyan mond valamit a saját nyelvén, de még csak nem is hasonlít semmire... Ha azt mondom nem értem mit mondasz akkor hangosan kinevet... Szóval tud ő mindent, csak kis kényelmes :) nem régen a védőnő meglátogatott minket és szerinte egyik nap szavakat mond majd, másik nap pedig már össze is fűzi őket. Mindenesetre várom már :) olyan jó amikor lehet már velük beszélgetni :)
Bölcsi kérdés: egyenlőre hanyagolva a dolog. Épp a napokban derült ki, hogy csak januárban kezdhetek dolgozni, így egy kis haladékot kaptunk. Utána pedig Anyu lesz vele nagyszülői gyesen. Addig kell egy kicsit lazábbá tépnünk az összenövésünk... ugyanis pont, mint a bátyuskája, ő sem marad meg senkivel... ha olyan helyre megyek ahová nem vihetem magammal, akkor általában Anyu vigyáz rá, de szinte mindig sírva hagyom ott... Persze ha eltűnök akkor gyorsan megvigasztalódik, meg hát szeret is ott lenni, szereti Anyut is Papit is, de nagyon rossz amikor úgy kell lefejtenem a nyakamból... Szóval ezen kell kicsit dolgoznunk, hogy könnyebben menjen.
Zárómondatnak nem tudok mást írni, csak ismételni magam:
Hát ilyen. ...és a miénk :D Imádjuk, nem is tudom hogy lehetett élni nélküle...
2 évvel ezelőtt már előre tudtam, hogy mikor lesz a nagy találkozásunk napja. Nagyon vártuk.
...és hát milyen is?
Korához képest nagy, 91 cm és 14,5 kg. (majdnem akkora mint Zozi, így továbbra is sokan ikreknek hiszik őket)
Egy igazi mindenlében-kanál rosszcsontmanó :) De úgy imádni valóan, mert igazi csupaszív kis lélek :) Sokan megállnak az utcán, ha sétálunk és mondják, hogy milyen gyönyörű, igazi mosolygós baba. És tényleg az, szinte mindig mosolyog, gyönyörű a kis gödröcskéivel :)
Imád:
-autózni, talán a játékok közül ez köti le legjobban, ha tologatja az autókat. De ez irányú szeretete akkor is megmutatkozik, ha az erkélyen leskelődünk, minden elhaladó autót "megünnepel" :)
-szereti a könyveket is. Egyre gyakrabban hozza a könyveket, hogy olvassuk, nézegessük. Könyvfaló néha szó szerint is... szinte minden könyvünknek megrágta már a sarkát...
-szeret csak úgy firkálgatni is. Amikor Zozi rajzol, ő is elővesz nagy komolyan papírt és tollat (ceruza nem jó) és rajzol :)
-ha szabadban vagyunk akkor fékezhetetlen... jön-megy, szaladgál, soha meg nem áll...
-kezdi kapiskálni hogy a műanyag motor mire is jó. Egyre ügyesebben próbál vele közlekedni, de sokszor inkább csak tologatja.
-Nagyon ügyesen lépcsőzik. Felfelé váltott lábbal, elengedett kézzel, mint a nagyok. Lefelé kapaszkodva mellélépve, a utolsó 4 lépcsőfokot viszont váltott lábbal.
-Ügyesen fut. Pláne, ha nem szabadna és ha utána iramodunk :) játéknak hiszi... nagyokat nevet és eliramodik.
Bármit szívesen megoszt, ha kéri valaki akár az utolsó falatot is odaadja, jószívű. A szeretetét nagyon gyakran kimutatja, odajön, megölel, elbújik a nyakamban, megpuszilgat. A legszebb pillanatok szinte mindig az ébredés utániak :) akár a reggeli akár a déli pihenésről legyen is szó. Olyankor odatelepszik az ölembe és az arcát a nyakamba fúrva szundikál még kicsit. Vagy épp ha olyan kedve van a hasamra fekve a mellkasomon pilled :)
Imádja Zozit, utánozza gyakran, ő bármire rá tudja venni, persze a rosszalkodásra a legkönnyebben :)
Evés? Na azzal nincs gond, bármit, bármennyit, bármikor :) Pl: a közös szülinapi ebédjükön pacalt főztem a családnak (és még sok mást) egyszer arra mentem ki a konyhába, hogy a pultra letett fakanalat nagy élvezettel, cuppogva nyalogatja :) kár, hogy nem fényképeztem le, mert még a feje búbja is szaftos volt :) Előnyben részesíti a húsokat, de bármilyen salátát, zöldséget megeszik. Úgy kimondottan kedvence nincs, viszont nem eszi meg -Zozihoz hasonlóan- a tejbegrízt, de semmi pudingfélét nem tudok meg kóstoltatni sem vele. Mostanában rászokott viszont a kakaóra, reggelente neki is kell készíteni egy kis pohárral. Italai, bármi ami a pohárban van :) A felnőtt italokat pedig dugdosni kell előle... Nemrégiben egy kiürült Jageres üveget kaparintott meg és boldogan hozta-vitte :D (biztosan a pocakban lévő állapotot idézte fel amikor is "majdmeghaltam" egy kis tatárbifsztekért és jagerért, persze miután mindkettő tiltólistás volt így hanyagoltam)
Alvással, elalvással szerencsére nincs gond, csak leteszem, szép álmokat kívánok neki, megpuszilgatom és alszik. Kelléke ilyenkor 3 db cumi :) Ha nem beteg, vagy nem jön épp foga szépen alszik, mostanában egyre ritkábban ébred fel... kop-kop-kop :) Koránfekvő és koránkelő... ez azt jelenti, hogy este 8 körül már igényli a lefekvést, de reggel max 7-ig alszik csak... de ez a max...
Még mindig nem beszél, de bármit megért. Próbálom néha (folyamatosan) beszédre bírni, de csak a fejét rázza. -Marci, mondd, hogy apa! -fejrázás -akkor mondd, hogy anya!-újabb fejrázás, de már méltatlankodó c-mmmm-áááááá kíséri. Vagyishát pontosítok, mondja ő, odaáll elém és nagy komolyan mond valamit a saját nyelvén, de még csak nem is hasonlít semmire... Ha azt mondom nem értem mit mondasz akkor hangosan kinevet... Szóval tud ő mindent, csak kis kényelmes :) nem régen a védőnő meglátogatott minket és szerinte egyik nap szavakat mond majd, másik nap pedig már össze is fűzi őket. Mindenesetre várom már :) olyan jó amikor lehet már velük beszélgetni :)
Bölcsi kérdés: egyenlőre hanyagolva a dolog. Épp a napokban derült ki, hogy csak januárban kezdhetek dolgozni, így egy kis haladékot kaptunk. Utána pedig Anyu lesz vele nagyszülői gyesen. Addig kell egy kicsit lazábbá tépnünk az összenövésünk... ugyanis pont, mint a bátyuskája, ő sem marad meg senkivel... ha olyan helyre megyek ahová nem vihetem magammal, akkor általában Anyu vigyáz rá, de szinte mindig sírva hagyom ott... Persze ha eltűnök akkor gyorsan megvigasztalódik, meg hát szeret is ott lenni, szereti Anyut is Papit is, de nagyon rossz amikor úgy kell lefejtenem a nyakamból... Szóval ezen kell kicsit dolgoznunk, hogy könnyebben menjen.
Zárómondatnak nem tudok mást írni, csak ismételni magam:
Hát ilyen. ...és a miénk :D Imádjuk, nem is tudom hogy lehetett élni nélküle...
NAGYON-NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK KICSI FIAM!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése