2010. május 26., szerda

Mostmár tuti kutyaeledel leszek...


...avagy beszóltam már megint egy kutyásnak...
Az tény, hogy nem vagyok egy olyan őrült nagy kutyabarát, de elviselem őket, sőt némelyiket szeretem is. Csakhogy vannak dolgok amiket nehezen viselek. Ilyen a kutyapiszok...
Lakótelepen élünk, bár ez nem egy olyan túlzsúfolt fajtából való, de nem is csendes kertváros. Birkózunk az összes nehézségével és próbáljuk megtalálni a szépségeit is ennek a létnek... nem könnyű. Amikor ebbe a lakásba költöztem, nagyon örültem annak a kis zsebkendőnyi zöldnek amit akkor látok, amikor a konyhában vagyok. Tavasszal tele pitypanggal, százszorszéppel igen kellemes látvány.Szerencsére az önkormányzat rendszeresen nyíratja a füvet, így az gondozott. Itt szoktak focizni a nagyobb fiúk délutánonként, itt próbálgatják az aprók az első lépéseiket, télen itt épülnek a hóembercsodák és jégkunyhók, itt tanultuk meg fújni a pitypang magvait.  ...és ide járnak a kutyások is... Sajnos gátlástalanul itt végeztetik el a kutyáik szükségletét és utána mint ha mi sem történt volna tovább állnak... Egyetlenegy kutyatulajdonos van, aki kezében ott a zacskó és összetakarít kedvence után. Már nem egyszer jártunk úgy, hogy cipőmosás lett a fűben hancúrozás vége. Persze azon kívül, hogy gusztustalan roppant bosszantó is, hogy elveszik ezt a kis területet a gyerekektől. Nem vagyok kutyás, de úgyhiszem nekik mindegy, hogy az árokparton végzik a dolgukat vagy máshol, de véleményem szerint illene összeszedni a gazdájának a végterméket. Ha látom, szólni szoktam. Pontosabban kérdezni, hogy esetleg dobjak-e le egy zacskót. Volt aki észbekapott és papírzsepivel összekotorta, de általában sértésnek veszik és visszaszólogatnak. Nem érdekel, mert ha csak néhány összeszedné, már az is eredmény lenne.  No ma egy fiatal kölyöknek szóltam épp, akinek a kb.80 kilós kutyája nem kis rakást hagyott maga után. Hát az, hogy nem arattam sikert a zacskókínálással az nem kifejezés, pedig tényleg nem csúnyán kérdeztem... Szó szót követett a vége pedig az lett, hogy ígéretet kaptam rá, hogy rámuszítja a kutyáját, ha találkozunk. Tehát, ha nem jönnék akkor megettek a kutyák... :)  (legalább jól laknak szegények)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése