Bizony az én kis Drágám ma Versmondó fiú lesz.
Ma kerül megrendezésre a városi Vers és Prózamondó verseny.
Az izgalom hatalmas, de ennél is nagyobb a büszkeség, mert az Ő ovijukból csupán kettő kisgyermek indul.
Nem szégyellem, nem sajnálom víziló a jó barátom
Mindig velem akar lenni, ünnep nap sem hagy pihenni.
Tegnap fülem rágta megint, ne vegyétek már szó szerint
S egyre csak azt hajtogatta, gyerünk el a vidámparkba.
Jól van mondom, megyünk máris, odavisz a vicinális. A pénztárnál váltunk jegyet, neki kilenc ember helyett
Belépünk, és szabad az út, közel már a hullámvasút. Komám nyomban belefészkel, persze külön szerelvény kell
Zúg dohog a motor egyre, nem megy fel a hullámhegyre. Átszállunk a kisautókra, csak nyolc esett darabokra Vízilovunk súlya alatt, tizenkettő épen maradt.
Majd pecázik jó horoggal, s horgán akad egy bádog hal. Táncra perdül örömébe, s belelép a medencébe.
Víz kifröccsen, hal belapul, horgász bácsi csepül, szapul.
Előttünk a pompás remek, elvarázsolt kastély mered. Míg én félek, ő nem gyáva, belép, s mozgószőnyeg várja.
Csúszik botlik, tükröt tör be, orral bukik egy gödörbe.
Hát a forgó óriás hordó? Bebújt oda is a golyhó.
Nem gondolta hogy majd szédül, s traktor húzta csak ki végül.
Ilyen az én jó barátom, nem szégyellem, nem sajnálom De akár hogy könyöröghet, vidámparkba nem megy többet.
A felvétel szokás szerint nem tökéletes, reggel is volt még, a fények sem az igaziak, de a lényeg látszik és hallatszik :-)
