2017. augusztus 13., vasárnap

Talált kincsek avagy levél nekem

Két napja pakolunk a gyerekek szobájában.  Ruhákat selejtezünk, fiókokat ürítünk az elmúlt tanév összegyűjtögetett lomjaival együtt. Kezembe akad egy nekem címzett boríték. Olyan Zozi féle összeeszkábált, ragasztott, csoda. El szoktam tenni ezeket a kincseket, mert később olyan szivet melengető olvasni.

A borítékon ez áll:  " A szeretet mindig veled van"  valamint: "Gyógyulj meg, én hiszek benned!"
Hmhm... óóó cuki-muki kisfiam... olvadoztam. (Bár ezt a gyógyulj meg szöveget nem tudtam hova tenni, mert jóideje nem voltam beteg...)

Na lássuk a levelet: "Kedves Anya! Sajnálom, hogy beteg vagy, de csütörtökön nem tableteztünk, pénteken  se tableteztünk. Szombaton nem annyira érdemeltük meg. Vasárnap felhúztam a redőnyt, az ágyneműt elraktam. Zozó" 

Szóval miután a levelet az íróasztal fiókjában találtam, így arra jutottam, hogy valószínű vasárnapra vagy meggyógyultam vagy tabletezhettek...
😀

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése