2017. június 16., péntek

Marci ballagása

Nem jó így írni... Ennyi idő elteltével...   Az érzések ennyi idő alatt ülepednek...

Ééés eljött a június. A várva várt.  Rögtön az első napján Marci óvodai évzáró ünnepsége és a ballagás.

Nem kicsit féltem tőle,  talán nem alaptalanul. Az évzárón csak az ő csoportjuk, a pillangó csoport szerepelt. Táncoltak,  verseket mondtak,  valamint egy mesét adtak elő.  A Nagytakarítás a napnál címűt. Aranyos mese, aranyosak voltak.  Marci volt a mesélő. Ügyesen végig mondta a szerepét.  Sőt, igazából az egész mesét tudta, mert egy-két gyereknek súgott is :-)
Aztán amikor vége lett,  kivonultak.

Jött az óvónéni,  és kitessékelt mindenkit, mert a Dínó csoport évzárója következett.  Az szm.anyuka itt gyorsan összeterelte a ballagós szülőket,  és átadták az ajándékokat. Természetesen az szm.anyuka mondott szöveget,  az szm.anyuka kisfia mondott verset.  Szm.apuka pedig beállt középre (mert ott jó a fény) és vette kamerával hitvesét. És persze az szm.család adta át az ajándékokat. Áááá annyira,  de annyira gáz volt.  Nem csak szerintem,  hanem úgy általános vélemény volt.  Itt nem a gyerekek búcsúztak,  hanem az szm.család. 

Majd ebből a teremből is kitessékeltek mindenkit az udvarra.  A fennmaradó kb fél órában voltak gyerekek akik trambulinoztak, futkároztak, homokoztak. Szerencsére Marci csupán egyszer említette meg,  hogy szeretne mókuskerekezni, de elég volt csak mondani neki,  hogy a ballagáson gyűrött lesz a szép új ingje és le is tett róla. Nagyobb baj volt,  hogy szomjas volt.  Szerencsére a konyhában az egyik dajka néni tett-vett, így kértünk tőle vizet. 
Na lassan kezdtek szivárogni ki a Dínós szülők, így gyorsan összetereltem a családom és bementünk, hátha lesz helyünk. Szerencsénk volt.  Épp megüresedett egy pad és azt gyorsan elfoglaltuk.
Jöttek a ballagók. Mondtak közösen egy-két verset. Elbúcsúztak a Pillangók aztán a Dínók egy-egy verssel.  Ezután a terem közepére helyeztek egy virágból készült kaput. Ez egy nagyon szép és megható rész volt.  Az óvónénik egyesével szólították a gyerekeket: -Az óvodától búcsúzik Rédei Marcell Pillangó csoportos gyermek.  És a gyermek a kapu alatt elmondta a saját kis négysoros búcsúversét. Kapott egy tarisznyát és egy búcsúpuszit, majd kilépett a kapun.
(Hát itt kellett kicsit szemet törölnöm...)
Majd integetve kivonultak.

A gyerekek végig vonultak az udvaron,  ott lehetett fényképezni.
Ezután mi elköszöntünk a családtól,  mert a ballagókat még megvendégelték sütikkel, üdítőkkel. Na itt Zozi is beszállt :-)
Amikor jól kibulizták magukat még visszamentünk a csoportba, lőttem néhány képet és eljöttünk haza.
Végülis túlélhető volt.  Nem hullattam könnyeket, hogy vége az óvodának. Úgy léptünk ki a kapun, hogy véééége. Sóhaj, pont.

1 megjegyzés:

  1. Ez a virágkapu nagyon szép ötlet.
    Sikeres és boldog iskoláséveket kívánok Marcinak!

    VálaszTörlés