Tanévzáró

Ma volt Zozi iskolájában a tanévzáró ünnepség.
Jó hosszú volt, mert előtte Istentisztelet is volt. De panaszra semmi ok,  ültünk a kellemesen hűvös templomban. 

Nagy volt az izgalom,  hogy milyen is lesz az a bizonyos bizonyítvány.  Amikor az Igazgató úr kihívta az éltanulókat és köztük volt Zozi is, már el is szállt az a szorongató érzés :-) 

Évzáró után az osztályteremben folytatódott a "buli".  Mindenki megkapta a bizonyítványt, néhány kedves bátorító szóval.  Ezután a gyerekek búcsúztak el a tanító nénitől.  Ugyanis A. néni jövőre újra elsősöket tanít majd.  I. néni marad a napközis tanító.  Legalább ennyi megszokott dolog marad...  Jövőre új épület, új tanítók...  Hát nem írígylem őket.   Dehát a gyerekek sokkal rugalmasabbak, mint mi. Az új tanító néniről pedig sok jót hallottam.  Remélem nem csalódunk. 

Olyan érdekes ez... Úgy választunk nekik óvodát, hogy az óvónéni kedves,  aranyos legyen.  Úgy választunk iskolát, hogy a tanító néni kedves legyen,  és jó pedagógus is.... És kész,  itt meg is áll a dolog,  mert ezután csak sodródunk az árral,  próbálunk megfelelni,  belesímulni, aztán vagy sikerül...  vagy nem... 

Na jól eltértem...
Szóval megkapta Zozi a bizonyítványt.  És nagyon meg vagyok elégedve vele.  Mitöbb, nagyon boldog és büszke vagyok rá. 
Három tárgyból kitűnő,  a többiből jeles.
Megérdemelte. Megdolgozott érte.
Sok versenyen vett részt, sok oklevelet,  dicséretet kapott. 

A jó bizonyítványért cserébe ma Őt ünnepeltük.  Étteremben ebédeltünk,  és kapni fog egy discogömböt. Ez a vágya. Ő teljesített, -nem is akárhogy. Megérdemli. 

Na végezetül képek, az évközi oklevél és dicséret termés, és az évvégi elismerés. :-)