Amikor semmi sem történik...

...vagyis dehogyisnem, csak nem jutok géphez :)

Itthon vagyunk a fiúkkal, mármint az aprajával. Jövő hétfőn lesz Marci műtétje és nem kockáztatom meg, hogy Zozi valami bacit hazahozzon az oviból. Nem nagyon mozdulunk mi sem ki, aki pedig hazajön annak az első útja a fürdőszobába vezet egy fertőtlenítős kézmosásra.
Na ebből azt akartam kihozni, hogy nem unatkozom. Ma kb hatszor szerettem volna nekikezdeni írni, de csak nem jutottam oda. Most ebéd utáni szieszta van, illetve Zozi már itt dumál mellettem... de lekenyereztem, hogy játsszon kicsit csendben a telefonomon :) (fúúúj)

Tehát nálunk is volt ám a mikulás. Méghozzá este fürdés közben érkezett, amíg Apa lefoglalta a fiúkat a kádban addig én a bejárati ajtó elé kirakott csizmákat megtöltöttem. Még előtte délután bohóckodtunk egy mikulás sapkát találva, mindenki próbálgatta a fejére (6-9 hónap van beleírva tehát reménytelen volt) viszont jó képek készültek:

Marci aki nem is igazán csokiimádó azóta folyamatosan csokimikulásokat bontogat. Jó esetben meg is eszi, nem túl jó esetben pedig az ágyán találom apró morzsákban... Amikor meg is eszi, általában így néz ki :D

Hozzánk is megérkezett a hóesés..., nem szeretem..., nem hiányzott..., szerencsére csak 2 cm, így nem csábítja  a kicsiket sem még. Az egyik délután a szürkeségben két felhő közül kikukucskált a napocska, másnap reggel pedig már hófehér volt minden. Nem vitatom, gyönyörű, talán az egyik legszebb, legmegnyugtatóbb látvány. Ilyennek láttam a konyha ablakából:

Végül még egy sorozat, ami nagyon friss, tegnap délutáni. Készült a vacsora (tejszínes-gombás csirkemell rizzsel) Marcinak újabban kedvenc szokása hogy odahúzza a széket és nézi mit csinálok. Nem szokott hozzányúlni, így nem izgatott a dolog. Most amíg a hűtőből kivettem az ottfelejtett tejszínt magához ragadta a fakanalat :)  Bár lélegzet-visszafojtva néztem, de annyira biztonságosan állt és nem vett észre csak a végén, hogy meg is örökítettem :) Szerencsére aránylag jók is lettek a képek (persze a világítás nem tökéletes) 

Valami ilyesmit képzelek el, ami lejátszódhatott közben Marciban: 

1-2. - senki nem lát? Biztosan nem?

3- kicsit megkeverem...

4- megkóstolom hiányzik-e belőle még egy kis fűszer...

5-6. -óóó le ne kapja, kevergetem kicsit...

7- mintha lenne itt valaki

8- lebuktam.... ááááá nem én voltam :D 

Ha minden úgy megy ahogy elgondoltam, ma Zozi szépen elmondja nekem a téli verseket én pedig felveszem őket és elkészülök a téli összeállítással is :) Majd jövök ...