Milyen is a mi 4 évesünk?
Ha a számokat nézem: 96 cm és 14,5 kg. Hát van mit behoznia... :) Nem baj jóból kicsit adnak :)
Milyen is Ő? Milyen a mi kis csodánk?
Imádja...
-a mesét, olvasva-nézve, neki mindegy, csak mese legyen.
-a foglalkoztató-füzeteket. Imádja a feladatos-matricás könyvecskéket.
-a vízfestéket. Nagy kedvencévé vált, amikor Marci még alszik festegetünk, mi ketten együtt :)
Mindent mindig megkérdez, mindennek a tudományos okát keresi. Olykor paff vagyok tőle, de igyekszem aránylag helyes válaszokat adni :) Legfrissebb, ha nem süt a nap akkor honnan verődik vissza a fény?
Szívesen sétál velem kézen fogva, ha Marci is velünk van vagy a babakocsit fogja vagy Marci kezét :) de mindig jókat beszélgetünk útközben.
Biciklizni tanul :) na még nagyon az alapoknál tart, mert a pedálozást is csak most kapisgálja, de az egyik délután minden szembejövő embernek elmesélte hogy tudja már hajtani a biciklit :)
Nagyon vágyik az elismerésre, dicséretre. Nagyon fontos számára, hogy jónak ismerjék meg. ...és igyekszik is jónak lenni, nagyon demo-gyerek tud lenni, olyankor szófogadó, udvarias, és okosakat mond. Cserébe néha itthon belebújik a kisördög, ilyenkor nem hallja meg ha kérünk tőle valamit, sikítozik, rohangál vagyis igazi gyerekként viselkedik :)
Étvágya nagyon változó, borzasztóan keveset eszik, és nagyon válogat. Húst csak akkor eszik ha épp olyan kedve van. Már vagy fél éve a kedvenc reggelije a majonézes-sonkás kenyér és kakaó. Ebédre/vacsorára szívesen eszik leveseket, raguleves és a fácánleves ami az elsők közt van felsorolva ha kérdezem mit enne. A fácánleves történetét lehet hogy leírtam már, nem emlékszem... Zoli hozott egyszer egy fácánt és nagyon fincsi levest főztem belőle, Zozi nem győzte enni. Azóta kis csalással nálunk minden húsleves szerű dolog fácánleves :) (még a zacskós levesek is ha arra vetemedem) Illetve nagy kedvenc még a túrós-tejfölös tészta szigorúan szalonna kockákkal, a pizza (az mindegy, hogy én sütöm, vagy futárbácsi hozza). Meglepő, de szereti a lecsót, illetve még meglepőbb, hogy sem a tejbegrízt sem a tejberizst nem tudja még megkóstolni sem. Szerintem ha valaki erőltetné rosszul is lenne. Picinek sem nagyon ette a tejpépeket. Italai a szörpök, mama főzni szokott szamócaszörpöt, na azzal semmi nem versenyezhet, de szereti a saját bodzaszörpünket is.
Aludni nagyon változatosan szokott... vagy végigalussza az éjszakát a saját ágyában, vagy átsétál hozzánk és észrevétlenül bebújik közénk, vagy kiabál, hogy menjek át hozzá. Este szigorúan tartani kell a megszokott rituálékat, mint vacsora, fürdés, Marci-fektetés, meseválasztás, mesélés, ivás, jóéjtpuszi Apának, összebújva elalvás.
Változó az is, hogy jönnek ki Marcival... van amikor imádják egymást, nem tudnak még lélegezni sem egymás nélkül, aztán ez a csoda nagy szerelem átcsap az ellenkezőjére veszekednek, itt-ott elcsattan egy-egy nyakleves is szerintem, mert hol egyik, hol másik jön a fejét fogva gyógyító-pusziért. De alapjában véve jó testvérek.
Szerencsére az óvoda nem sokat változtatott rajta. Bár nagyon sokat önállósodott, nagyon sokat fejlődött, de ugyanaz a bújós kiscica maradt aki volt. Aki százszor-ezerszer is elmondja, hogy szeretlek anya. És ez nagyon jó...
Hát ilyen. ...és a miénk :D Imádjuk, nem is tudom hogy lehetett élni nélküle...
NAGYON-NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KÍVÁNUNK KISFIAM!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése