Már megint olyan gyorsan peregnek a napok felettem, hogy legszívesebben listát írnék, mi is történik felénk...
Múlt csütörtökön Marcival voltunk tanácsadáson. A védőnéni 82 centinek és 11550 gr-nak mérte. Hát nem kicsi és nem pillesúlyú az biztos. Bár megállapította, hogy az előző méréshez képest csak pár dekát gyarapodott. Na igen, azóta elindult és állandó mozgásban van. Ráadásul az elmúlt hetek betegségei, étvágytalanságai nem segítettek a hízásban. Ezután megkapta a védőoltásokat. Szegénykém kettőt is... Ennek ugye 6 napja, egyenlőre nincs semmi mellékhatása, remélem már nem is lesz. Bár a nagykönyv 3-9 napot ír... és remélem nem kiabáltam el...
Megejtettük a hajvágást is, főleg Marci miatt, mert hihetetlen dús és hosszú sörényt növesztett már. Zozi nagyon várta, és nagyon jól tűrte, de Marci végigordította az egészet. Mostanában Marci nem szeret semmi olyan dolgot amit a fejével csinálok, legyen az hajmosás, hajszárítás, orrtörlés, orrszívás (pláne) na jó esetleg a fogmosás az mehet. Zozi szörnyen büszke magára, persze jogosan, mert ő ezeknél soha sem sír :) Ha pedig megdicsérem, hogy milyen ügyes volt, akkor kijavít, hogy ő nem ügyes, hanem okos :) nagy dumagép :)
Zozikám újra belelendült az ovis hétköznapokba, nagyon készülnek a mikulásra. Nagyon édes verseket tanultak. Ügyesen mondja is. Nagyon érdekes, hogy bár minden hangot ki tud mondani, ha gyakoroljuk és figyel rá, de ha beszél akkor nem mindet használja, illetve mást mond helyette. Pl. K helyett T-t mond, G helyett D-t, meg van még egy kettő... Bár én tökéletesen megértem amit mond. Igyekszem kijavítgatni, sőt kotrom elő az agyamból azokat a gyakorlatokat amiket még Zsuzsival végeztünk, amikor logopédushoz jártunk.
Valamiért mostanában Zozi nem alszik túl jól... Este elég sokára alszik el, van amikor már azt hiszem alszik és kérdez valami sületlenséget :) Aztán éjszaka megkezdődik a program... Vagy jön és úgy bemászik az ágyunkba, hogy észre sem vesszük :) ez a legjobb, mert nyugodtan alszunk tovább :) Vagy a következő: 1-2 napja kitalálta, hogy fél a mi szobánkban a sötétben... az óra villogó szemétől... Van egy kivetítős óránk és a másodpercenként felvillanó óra és perc elválasztó pöttyöket hívja így... Volt olyan is, hogy hajnali 3-kor kitalálta, hogy ébresszük fel Nannát, mert játszani szeretne a pici kutyákkal. (ezek Zsuzsinak apró kinderfigurái) Hát nem tudom mit szólt volna hozzá :)) Na ez volt a legrosszabb, mert kb egy órát győzködtem, hogy aludni kellene, mert éjszaka van.
Zsuzsi egész múlt héten, sőt még előtte is tanulmányi versenyeken volt délután. Olyan tárgyakból is, amik nem mennek annyira jól, de nem bánom, mert így legalább kipróbálja magát. Így legalább kénytelen volt tanulni is :D
Apácskánk dolgozik szokás szerint. Amikor hazaér és a kaputelefon jelez, hogy nyitja az ajtót mindkét pici egymással versengve rohannak a bejárathoz. Annyira imádni való Marci, ahogy szalad végig billegve a folyosón :) A szomszédok pedig pontosan tudják, hogy Apa mikor ér haza, mert Zozi kb olyan hangerővel üdvözli :)
Na sikerült megörökíteni Zozi versmondását. A végén anya kicsit kuncog... na jó... beleröhög ... Bár a minőség nem túl jó, mert csak a fényképező kamerájával készült, de a lényeg jól látszik :)
Leírom a verset, csak az érthetőség kedvéért :)
Télapótól nem félek,
alig-alig várom.
A jó kedves bácsinak,
örülök, ha látom.
Te tudod Télapó
rossz gyerek nem voltam,
óvónéniket szerettem,
mindig szót fogadtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése