2010. november 24., szerda

Ez is-az is


A helyzet minálunk, hogy rohan az idő... én meg utána... Na jó, azért ennyire nem vészes :)
Marci nő, mint a gomba -szerencsére. Úristen, már 3 hónapos elmúlt.... Múlt héten csütörtökön voltunk oltáson-mérésen. 6750 gr és 63 cm... azért egy hónap alatt a 4,5 cm és kicsit több, mint 1 kg nem kevés. Olyan, mint egy kis veréb- folyamatosan tátog :) mindig enne.  Felfedezte a kezét, én meg jókat mosolygok rajta ahogyan rácsodálkozik és gyorsan a szájába gyűri nehogy valaki megelőzze. Hatalmasakat kacag. Szinte mindenkire mosolyog aki fölé hajol. Bár vannak kivételek, vannak emberek akiket összehúzott szemöldökkel szemlélget. Hihetetlen türelmes, bárhova megyünk, nem zavarja, csak tejecske legyen időben. Mostanában volt néhány név- és születésnap a családban, nyúzták rengetegen, Marci csak mosolygott és ezzel természetesen elbűvölt mindenkit.
Zozikám mostanában ismét matricát játszik, rám van tapadva bárhol is legyünk. Nem hajlandó szinte sehova-senkihez bemenni, csimpaszkodik és ha le szeretném tenni nagyon sír... Gondolom csak elmúlik ez is. Régen Zsuzsi is így tapadt amikor ekkora forma volt.  ...és végre beszél, mit beszél dumál... lassan lyukat a hasunkba :) Gyakran kódolva van még a mondanivalója, de egyre többet lehet érteni belőle. Mostmár mennek a bonyolultabb, hosszabb mondatok is. Meséli mi történt. Imád a konyha ablakban leskelődni, (csak olyankor szabad neki amikor ott vagyok vele) várja, hogy jöjjön vonat (odalátni a vasútállomásra) vagy hogy van sok kémény és van amelyik füstöl, vagy nézi az úton elhaladó autókat, hatalmas örömujjongás, ha níínóautó (mentő, rendőrautó) jön véletlenül. Imádja a meséket, legyen bármilyen, olvashatom, mondhatom, vagy a JimJam csatorna mesél. Kezd válogatni, hogy mit akar felvenni... nem jó a focis zokni, most a vonatosat akarja... vagy inkább a házikósat.... de még jobb lenne a felhős... áááá, hiúbb, mint egy lány...  Rajzol- megnevezi... Mit rajzoltál? -Autót, halacskát, apát, csillagot. Néha kicsit felismerhetőek :)) Pláne Apa :D  A legújabb tudomány pedig, hogy felismeri a négy alapszínt (piros, sárga, kék, zöld)
Zsuzsi továbbra is álmodozik... na jó egy aprócska lendületet talán észre lehet venni rajta. De nagyon aprócskát. Kis sikerélmény, hogy múlt héten történelemből szorgalmi feladat volt, egy kis fogalmazást kellett készíteni a következő cím volt megadva: Részt vettem egy holttest bebalzsamozásán. Na elővettünk minden szakirodalmat, leírta ami szerinte fontos, én meg kicsit helyrepofoztam a fogalmazást  és kaptunk egy ötöst rá... Mázlija volt Zsuzsinak, mert következő órán ebből írtak röpdolgozatot és természetesen tudta, arra is ötöst kapott. Legalább a történelem kettesek ki vannak javítva... Hátra van még a környezet és a matek... Na majdcsak az is meglesz... Mindenesetre kicsit tényleg többet foglalkozik a tanulással. (na remélem nem kiabáltam el...)
Mi pedig készülünk teljes gázzal a keresztelőre. Most lesz vasárnap. 28-an leszünk... akár egy kis lakodalom, pedig tényleg csak a legszűkebb család... Lesz néhány apró dolog, csepp meglepetés, amit most azért nem írok le, mert tudom, hogy vannak néhányan a családból akik olvasnak és nem szeretném, lelőni a poént :) Majd remélem tudok jönni egy fényképes beszámolóval utána és akkor részletesen le is írom mi volt, milyen volt a fogadtatás. Forgatókönyv percre ugyanaz, mint két éve Zozinál volt. Remélem a hangulat is hasonló lesz :)
.... és végezetül le kell írnom, mert szabadulni sajnos nem tudok a gondolattól... Ma 3 éve... (aki ismer vagy olvas az tudja, aki meg nem az lapozzon vissza 1 vagy 2 évet) 
Csak  hogy ne sírósan búcsúzzak, egy mosolygó-Marcis kép :) Végre sikerült elkapni a pillanatot egyik reggel játék közben.
Na gyorsan van még egy Zozis is.  (Zsuzsiról mostanság képtelenség értelmes képet készíteni, mert utálja ha fényképezünk és vagy elbújik, vagy grimaszol. Na de egyszer úgyis elkapom :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése