...és annyi minden történt, hogy tuti csak a fele fog eszembe jutni. Az meg külön ajándék lesz gyermekeimtől, ha hagyják a felének a felét is leírni...
Tehát: Volt egyszer egy olyan, hogy Marci 2 hónapos... Méricskélés eredménye: 5710 gr 58,5 cm Megkapta az első oltásokat. Dokibácsi nagyon rossz helyre szúrt, mert még ugrott is egyet a kis drágám. Piszokul sírt... (én is) Nyűgös nem volt szerencsére, de aznapra úgy kiütötte magát, hogy az egész délutánt átaludta, este evett és utána megint alvás. Érdekes, hogy aznap nem, de másnapra volt egy kis láza, de a kúptól szépen lement. A combiján a szuri helyén két szép cseresznye nagyságú csomó is lett, de borogattam és két nap alatt elmúlt.
Rengeteget fejlődött, kész kis örökmozgó :) keze-lába állandóan jár :) és akkora lendületet tud venni a lábával, hogy az oldalára tud fordulni. Végre mosolyog is már :) és dumál!!! Imádom :)
..és jelentem Marci semmivel sem különb, mint a bátyuskája, szép lassan odaszokott az ágyunkba... A szoba átrendezése óta egyszerűen nem marad meg 10 percnél hosszabb ideig az ágyában... Próbáltam mindenhogy áttenni, akkor ha alszik, abban a pillanatban ahogy az ágy fölé emelem -még le sem raktam- kipattan a szeme és görbül a száj. (úgyhogy lehet megint szobát rendezünk)
Evészet: roppant érdekesen alakul... már szinte kizárólag cumisüvegből tudom adni a tejet neki azt is Nutritonnal, mert ha szopizik akkor az összeset visszabukja... fejek szorgalmasan, hogy ne kelljen tápszerrel pótolni.
Október végén csavarogtunk egy nagyot :) Zolinak észak-dunántúlon volt úgy dolga, hogy csak két napra tudta elosztani. Gyorsan szereztem Sopronban a posta vendégszobáinál szállást, és elkísértük. Csodaklassz volt. Bár nem városnézés volt, mert jó sokat autóztunk, de akkor is nagyon jó volt végre kimozdulni kicsit. A kicsik is meglepően jól bírták. Marci szinte csak eszik-alszik üzemmódra váltott, Zozi pedig már tudta értékelni a látnivalókat, lenyűgözte minden érdekesség.
Segítsetek légyszi!! Most, hogy Zozi már megszokta, hogy kistesó van, úgy gondoltam kicsit rágyúrhatnánk a bilizésre. (próbálkoztam korábban is, de annyira nem volt még érett rá) Hát csúfos kudarcot vallottam... egyszerűen olyan szinten tiltakozik ellene, hogy az nem is kimondható. Már régen megvettük a bilit, tudja is, hogy mire kell(ene) használni, de nem hajlandó ráülni. Egyszer-kétszer ruhában ráült, de már ugrott is fel róla... Vettünk wc ülőkét is, azt a létrás fajtát, azt is elmondja, hogy hova kell tenni a tappancsát és csüccs... de ennyi... Ha pisis vagy kakás a pelenka akkor szól, tehát ezzel sincs baj. Ha leveszem róla és nem adok rá másikat akkor ordítva hozza a szekrényből, hogy adjam rá... Azt nem merem, hogy rajta hagyom a koszos pelust, mert borzasztó érzékeny a bőre. Valakinek valami ötlete??
Zsuzsival küzdünk... nem akar tanulni... egyszerűen csak ül a könyv fölött és bámul. Ezt képes délután 2-6-ig folyamatosan tenni. Ha ki akarom kérdezni, még nem tudja, ha kérdezem miért akkor mert nem tudja megtanulni... ha szépen szólok úgysem jó, ha csúnyán akkor sem... Tudom, kamasz, tudom így lázad, hogy figyeljek jobban rá, de ha ott ülök mellette és próbálom magyarázni, akkor sem tudja még azt sem visszaismételni amit én mondtam... Várja, hogy megoldjam helyette a feladatokat (naná, hogy nem oldom meg) Csak álmodozik közben és látszik, hogy nem figyel... (az agyam meg ilyenkor szokott eldurranni) Az az elkeserítő, hogy mintha nem is érdekelné az egész... hogy mi lesz később, ...hogy hova fog menni majd továbbtanulni...
...és akkor néhány kép is...
Zozikám olvas :)
Pasijaim :) itt Marci még nagyon apró...
Találóskérdés: ki van a dobozban?
Ez már majdnem mosoly... az igazit még nem hagyta megörökíteni...
Egy nagyon csibész Zozó :)
Itt abban mesterkedik, hogy tud befeküdni az ágyneműk helyére...
...hát így :)
És végül, Apácskánk szó szerint árkon-bokron át küzdötte magát, hogy enyémek lehessenek :)
Tehát: Volt egyszer egy olyan, hogy Marci 2 hónapos... Méricskélés eredménye: 5710 gr 58,5 cm Megkapta az első oltásokat. Dokibácsi nagyon rossz helyre szúrt, mert még ugrott is egyet a kis drágám. Piszokul sírt... (én is) Nyűgös nem volt szerencsére, de aznapra úgy kiütötte magát, hogy az egész délutánt átaludta, este evett és utána megint alvás. Érdekes, hogy aznap nem, de másnapra volt egy kis láza, de a kúptól szépen lement. A combiján a szuri helyén két szép cseresznye nagyságú csomó is lett, de borogattam és két nap alatt elmúlt.
Rengeteget fejlődött, kész kis örökmozgó :) keze-lába állandóan jár :) és akkora lendületet tud venni a lábával, hogy az oldalára tud fordulni. Végre mosolyog is már :) és dumál!!! Imádom :)
..és jelentem Marci semmivel sem különb, mint a bátyuskája, szép lassan odaszokott az ágyunkba... A szoba átrendezése óta egyszerűen nem marad meg 10 percnél hosszabb ideig az ágyában... Próbáltam mindenhogy áttenni, akkor ha alszik, abban a pillanatban ahogy az ágy fölé emelem -még le sem raktam- kipattan a szeme és görbül a száj. (úgyhogy lehet megint szobát rendezünk)
Evészet: roppant érdekesen alakul... már szinte kizárólag cumisüvegből tudom adni a tejet neki azt is Nutritonnal, mert ha szopizik akkor az összeset visszabukja... fejek szorgalmasan, hogy ne kelljen tápszerrel pótolni.
Október végén csavarogtunk egy nagyot :) Zolinak észak-dunántúlon volt úgy dolga, hogy csak két napra tudta elosztani. Gyorsan szereztem Sopronban a posta vendégszobáinál szállást, és elkísértük. Csodaklassz volt. Bár nem városnézés volt, mert jó sokat autóztunk, de akkor is nagyon jó volt végre kimozdulni kicsit. A kicsik is meglepően jól bírták. Marci szinte csak eszik-alszik üzemmódra váltott, Zozi pedig már tudta értékelni a látnivalókat, lenyűgözte minden érdekesség.
Segítsetek légyszi!! Most, hogy Zozi már megszokta, hogy kistesó van, úgy gondoltam kicsit rágyúrhatnánk a bilizésre. (próbálkoztam korábban is, de annyira nem volt még érett rá) Hát csúfos kudarcot vallottam... egyszerűen olyan szinten tiltakozik ellene, hogy az nem is kimondható. Már régen megvettük a bilit, tudja is, hogy mire kell(ene) használni, de nem hajlandó ráülni. Egyszer-kétszer ruhában ráült, de már ugrott is fel róla... Vettünk wc ülőkét is, azt a létrás fajtát, azt is elmondja, hogy hova kell tenni a tappancsát és csüccs... de ennyi... Ha pisis vagy kakás a pelenka akkor szól, tehát ezzel sincs baj. Ha leveszem róla és nem adok rá másikat akkor ordítva hozza a szekrényből, hogy adjam rá... Azt nem merem, hogy rajta hagyom a koszos pelust, mert borzasztó érzékeny a bőre. Valakinek valami ötlete??
Zsuzsival küzdünk... nem akar tanulni... egyszerűen csak ül a könyv fölött és bámul. Ezt képes délután 2-6-ig folyamatosan tenni. Ha ki akarom kérdezni, még nem tudja, ha kérdezem miért akkor mert nem tudja megtanulni... ha szépen szólok úgysem jó, ha csúnyán akkor sem... Tudom, kamasz, tudom így lázad, hogy figyeljek jobban rá, de ha ott ülök mellette és próbálom magyarázni, akkor sem tudja még azt sem visszaismételni amit én mondtam... Várja, hogy megoldjam helyette a feladatokat (naná, hogy nem oldom meg) Csak álmodozik közben és látszik, hogy nem figyel... (az agyam meg ilyenkor szokott eldurranni) Az az elkeserítő, hogy mintha nem is érdekelné az egész... hogy mi lesz később, ...hogy hova fog menni majd továbbtanulni...
...és akkor néhány kép is...
Zozikám olvas :)
Pasijaim :) itt Marci még nagyon apró...
Találóskérdés: ki van a dobozban?
Ez már majdnem mosoly... az igazit még nem hagyta megörökíteni...
Egy nagyon csibész Zozó :)
Itt abban mesterkedik, hogy tud befeküdni az ágyneműk helyére...
...hát így :)
És végül, Apácskánk szó szerint árkon-bokron át küzdötte magát, hogy enyémek lehessenek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése