2010. június 20., vasárnap

Apácskának :)


Mert ma van...  
                   ...Apák napja :)

Bár még annyira nem terjedt el, mint az anyák napja, de mi már néhány éve megemlékezünk róla/Rólad.
Mit is írjak ezzel kapcsolatban? Az érzéseimet nehéz szavakba foglalni...
Tőled kaptam azt a mindent elsöprő érzést, hogy anya lettem...
Te vagy az a férfi akinek gyermekeimet köszönhetem...
Te általad hallom naponta százszor-ezerszer a cérnavékony kis hangocskát amikor szüksége van rám: anya.
Téged várunk haza minden nap, figyelve az órát, hogy vajon jössz-e már.
Veled együtt lett a kerekből gömbölyű, a nevetésből kacagás, az életből teljes boldogság.
Hosszú és rögös utat tettünk meg mindketten, mire idáig elértünk, de a lényeg, hogy itt vagyunk egymásnak.
Köszönöm, hogy vagy nekünk és általad lettünk azzá akik most vagyunk.

Az én apukám
Írta: Baráth Gabriella

Az én apukám csudijó!
Van neki egy tutijó
Sapka, sálja, nagy kabátja,
Így mindenki őt csodálja

De az én apukám mást is tud!
Mókát, játékot, mosolyt hoz!
És akkor is, ha rossz vagyok,
Én tudom, ő akkor is SZERET nagyon! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése