Elmegyünk...

...egy szép nap innen elmegyünk...

...és holnap lesz a szép nap... de 28-án azért visszajövünk ám. Kicsit pihenünk, kicsit összeragadunk, együtt töltünk egy kis időt még négyesben.

Majd jövök, addig is Mindenkinek szép napokat!

Apácskának :)

Mert ma van...  

                   ...Apák napja :)

Bár még annyira nem terjedt el, mint az anyák napja, de mi már néhány éve megemlékezünk róla/Rólad.

Mit is írjak ezzel kapcsolatban? Az érzéseimet nehéz szavakba foglalni...

Tőled kaptam azt a mindent elsöprő érzést, hogy anya lettem...

Te vagy az a férfi akinek gyermekeimet köszönhetem...

Te általad hallom naponta százszor-ezerszer a cérnavékony kis hangocskát amikor szüksége van rám: anya.

Téged várunk haza minden nap, figyelve az órát, hogy vajon jössz-e már.

Veled együtt lett a kerekből gömbölyű, a nevetésből kacagás, az életből teljes boldogság.

Hosszú és rögös utat tettünk meg mindketten, mire idáig elértünk, de a lényeg, hogy itt vagyunk egymásnak.

Köszönöm, hogy vagy nekünk és általad lettünk azzá akik most vagyunk.

Az én apukám
Írta: Baráth Gabriella

Az én apukám csudijó!
Van neki egy tutijó
Sapka, sálja, nagy kabátja,
Így mindenki őt csodálja

De az én apukám mást is tud!
Mókát, játékot, mosolyt hoz!
És akkor is, ha rossz vagyok,
Én tudom, ő akkor is SZERET nagyon! 

...és az elmúlt két hétvége...

Mai találóskérdés:

Mit lehet játszani anya nagyra nőtt pocakján?? Hááááát parkolóházast :DD ...és az autók csak gyűltek-gyűltek... Aztán legurultak... de nagyon jó móka volt :)

Íme: (na jó azért belecsempésztem egy hallgatózós szeretgetőst is )

Az elmúlt két hétvége jó zsúfolt volt, szokásunk szerint. :) Voltunk egy jó kis főzős összejövetelen a Hűvösvölgyben.

Voltunk Mamáéknál ahol megtartottuk az elmaradt gyereknapot, Zoli testvérének szülinapját, és Mama névnapját. A kicsik közös ajándéka volt a homokozó, amit a nagy melegre való tekintettel medencének neveztünk ki. Azt a pancsolást látni kellett volna, sajnos a visongást a képek nem adják vissza...

Adóságom...

Már több, mint egy hete kész van a kispasik szobája, csak épp roppant lusta voltam olyan rendet tenni benne, hogy fényképezhető legyen. No azért  ebben Zozi is sokat segített, mert mire a polcon rend volt, addigra a többi apró vacak borította be a földet :)  Hurrá mi lesz itt egy év múlva, mikor már két apróság pakol szét mindent :)

Lássuk csak akkor képekben... (a képek szokás szerint kattra nőnek)

Kispasik szobája... Ez egy L alakú szoba elég keskeny így jó nehéz benne bármit is normálisan elhelyezni. Ezt tudtuk kihozni belőle:

Amikor belépünk.

Kicsit balra nézve...

A szemben levő fal...

Az ágyak egyenlőre így vannak, de még lehet, hogy felcserélődnek. A kisrácsoshoz természetesen még tessék hozzáképzelni a baldachint és a fejvédőt.

Az ablakkal szemben, rögtön a szoba ajtajánál volt egy holt tér, oda vettünk gardróbszekrényeket, így legalább a fél lakás lomja elfér benne :)

...és akkor a szobarészecskék, avagy díszítő elemek:

Maradt az autós-szőnyeg, az alacsony polc a játékoknak, a falon mindig mosolygó napocska (ezt imádom), a micimackós képek és a lámpán hintázó bohóc (ez nagyon fontos az esti elköszönéshez)

Ami új az a csigabiga, a szekrény és Zozi ágya.

Zsuzsi szobája szerintem igazán csajos lett. Ez egy egészen apró szoba, de arra tökéletes, hogy ha vissza szeretne húzódni vagy épp netán tanulni szeretne a nyugalma meglegyen. Az ajtóból ezt látjuk:

Meg ezt:

Az ajtó mögé épp elfért a régi könyvespolca. Hát túl nagy rend nincs rajta, de még nem vettem kezelésbe...

Az ágyat nemrég kapta, és a szekrény is új. Az elefántos tapétacsík annyira meglepi volt, hogy fel volt ragasztva egyszer mire hazaért a suliból. De telitalálat.

Még azért bújkál benne a gyerek, mert az ágyát éjjel-nappal örzi egy maci :)

Zozi ágya és a hozzá fűzött remények beválni látszanak, amióta megvan ott alszik, néha délután a mi ágyunkat választja. Eddig két éjszaka lepett meg, hogy szép csendben megállt az ágyunk mellett és megszólalt, hogy anyaaaa...Szó szerint frászt kaptam, mert annyira csendben jött ki a szobából, hogy nem ébredtem rá fel... Most a meleg miatt többször 3-4-szer ébred, de már volt néhány teljesen átaludt éjszaka is. Na jó, olyankor fél 6-6 körül könyörtelenül riadó van, de sokkal nyugodtabban alszik, mint eddig. Reménykedem, hogy így marad...

 Hát ennyi...

Lenne még mit írni, de meglátjuk jut-e rá idő...

Itt vagyok ám...

... a kutyák sem ettek még meg :DD

Gyakorlatilag a kispasik szobája készen van, de...  Zozi megrendelt ágya még nem érkezett meg. Talán a hét vége felé... Ezért a "kisrácsos" még a mi mi szobánkban van. Szeretném, ha úgy költözne át, hogy akkor már a végleges helyén legyen az ágya és abban aludna. (álom-álom édes álom...) Nagyon bízom benne, hogy végre sikerül kicsit jobb alvásra bírni...  Így a fotók még mindig nem készültek el.

De, hogy ne maradjon ez a bejegyzés képek nélkül, teszek fel néhányat. Ezek a pünkösdi hosszú hétvégén készültek, Újszilváson voltunk a Pálinkafesztiválon :) Zoli Anyukája hívott minket, Ő a munkatársaival benevezett a főzőversenyre is. A második helyezést hozták el, így ezúton is gratula nekik. Csoda jót ettünk, bámészkodtunk, kóstolgattunk :) na nem csak pálinkát lehetett, hanem sajtokat, sütiket is. Volt ökörsütés, ami már csak azért is tetszett nagyon, mert eddig még így élőben sosem láttam. Zolikám kipróbálta a körhintát, kicsit tartottam tőle, hogy elszédül, vagy félni fog, így Zsuzsi is felült vele, de nagyon alaptalan volt a félelmem, mert végig nevetgélte a menetet integetett és nagyon büszke volt magára, hogy "igazi" autóban ül és ő vezeti.  

Tehát:

És az év nagy felfedezése: az eper. Imádja, nem lehet eleget adni belőle. Két kézzel tömi magába. Illetve most már villával, mert ez az új mánia, hogy ha valami darabos, akkor azt nem eszi meg kézzel, csak villával...

Íme: