Tehát: jól meg vagyok csúszva időben, de nem baj :) nálunk is járt ám a mikulás. Idén, hogy ne kelljen felzörögni a népet a bejárati ajtóba tettük a csizmát. ...és amikor már a gyerekek lefeküdtek, először én osontam oda belelopni az ajándékokat, utána pedig Apácska. ...és micsoda jó dolog felnőttnek lenni :)) mi még este megnéztük, hogy nekünk hozott-e virgácson kívül valamit a Mikulás :) Megkaptam a kedvenc parfümömet. Zoli pedig régvágyott sofőrkesztyűt kapott és éves előfizetést az egyik horgászmagazinra. Zsuzsi természetesen korán ébredt, mint utólag bevallotta, Ő éjszaka kiment kukucskálni, de nem látott semmit a sötétben. :D Ő egy Leonardo da Vinci foglalkoztató könyvet kapott + a szokásos édességcsomagot. Zolikám amikor reggel odavittük, csak lesett, hogy most aztán mi is van, hogy kerülnek a csizmába szaloncukrok, amikor annak köztudott a pocakban van a helye. De végül úgy döntött, hogy győzhet a kíváncsiság és inkább megnézi mi is az a sok színes valami a csizmák környékén. Ő egy autót kapott ami zenél meg dudál.
Ennek is sikere volt :) Egy csomó ideig még az ágyba visszabújva parádéztunk, már csak azért is, mert a folyosó köve brutál hideg... na meg úgy mégis kényelmesebb. Hancúroztunk egy kicsit, majd megittuk a reggeli ágybanivós kávét aztán a többi a megszokott ritmusban. Nem mertünk bevállalni semmiféle mikulásos ünnepséget, de idén még sok értelmét nem is láttam volna, mert sokáig a kis örökmozgó úgysem tud egy helyben megmaradni. Hétvégén jött mindenki a családból és a csomagok csak gyűltek-gyűltek. De majd csak elfogy minden, pláne, ha besegítünk mi is :)
Ennek is sikere volt :) Egy csomó ideig még az ágyba visszabújva parádéztunk, már csak azért is, mert a folyosó köve brutál hideg... na meg úgy mégis kényelmesebb. Hancúroztunk egy kicsit, majd megittuk a reggeli ágybanivós kávét aztán a többi a megszokott ritmusban. Nem mertünk bevállalni semmiféle mikulásos ünnepséget, de idén még sok értelmét nem is láttam volna, mert sokáig a kis örökmozgó úgysem tud egy helyben megmaradni. Hétvégén jött mindenki a családból és a csomagok csak gyűltek-gyűltek. De majd csak elfogy minden, pláne, ha besegítünk mi is :)
Anyu csütörtökön hazajött a kórházból. Így utólag már meg merte mondani a doki, hogy agyérgörcse volt, szerencsére lightosabbik kiadás, mert nem járt bénulással. Gyengécske még mindig kicsit, de már lényegesen jobban van. A feje fájdogál még elég sokat, de majd talán múlik.
Mi pedig rohanunk állandóan. Zoli dolgozik és készül a vizsgáira, én pedig több-kevesebb sikerrel próbálok kellően nyugodt hátteret nyújtani ehhez.
Zsuzsival semmi extra nincs, mostanában -csak el ne kiabáljam- tanul rendesen. Ha minden osztályzata be van íratva (és ezt melegen ajánlom neki) akkor szép féléves bizonyítványra számítunk. Nagyon várja a karácsonyt, készülnek az apró meglepik is, mert szigorúan tilos bemenni a szobájába, ha nincs itthon. ...én azért beszöktem, de kizárólag olyan jelleggel, hogy feldíszítsem az ablakát. Mondjuk ennek nagyon örült is.
Zolikámnak semmi új mutatványa nincs, de gondolom hamarosan valami újdonsággal rukkol elő.
Tehát tulajdonképpen nem történik semmi, mégis eltelnek a napok nagyon gyorsan.
Ez meg itt egy elbújós :)
Van egy videó is :)) Táncol is, dumál is, labdázik is... Annyira édes rajta, csak épp nem tudom feltölteni... GRRRRRRR (Ti hogy csináljátok??)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése