Napjainkban

 Múlt héten azthiszem szerdán Marci orrfújására ébredtem hajnalban… Úgy igazán csodálkozni sem tudtam, mert a reggelek hidegek voltak, délután pedig szinte olvadtunk a forróságtól. Marcira pedig hiába adok reggel hosszúnadrágot, nem cseréli le szünetben… így egy rommá izzadt gyereket hoztam el délután a suliból. Na szóval, belenéztem a torkába, tiszta. Nem köhög, nem lázas, nem megy a hasa, nem fáj semmije… suli. tanítónénivel beszéltem, szerinte is menjen.  Kimostam az orrát sós vízzel, ment az orrspray és napközben 1-2 alkalommal kellett kifújnia. Péntekre az én torkom durrant be. Mondjuk biztosan nem tett jót a hideg sör. Na nem ám, csak Fanta volt J  Torokra is van tuti gyógymód, van egy brutál erős mentholos szájvizünk, na az minden bacit kiöl. Szombatra, na jó inkább vasárnapra nem volt semmi bajom. Dehát van még két fiú a családban Zozi vasárnap estére, Zoli hétfő reggelre fájlalták a torkukat. Azért kicsit pánikba estem, mert Zoziéknak hétfőre volt beütemezve a gimiben valami kötelező védőoltás. Felhívtam az osztályfőnököt, hogy mit csináljak… biztos örült nekem hajnali fél hétkor, de indulnunk kellett 10 percen belül… arra jutottunk, hogy miután semmi más tünete nincs Zozinak, menjen a suliba, de a doktornéninek feltétlenül mondja a torokfájást. Így is volt. Na annyira nem volt vészes a dolog, hogy semmi elváltozást nem látott a dokinéni, így még az oltást is megkapta. Mondjuk vasárnap estétől napi többször öblögetnie kellett. Annyira de annyira durva, hogy ilyen banális semmiségektől is félnünk kell… alapból nem is foglalkoznánk vele szinte, de most azért mindenkiben benne van a félelem… ááá legyen már vége…

Tegnap a zeneiskolába mentem  rohantam Marciért, lendületből be az ajtón, kettesével fel a lépcsőn… illetve csak akartam, mert a lépcsőfordulóból visszaparancsolt a portás néni… Hát nem szabad szülőknek felmenni… Hát no… nem volt eddig erről szó, megbeszélve is úgy volt, hogy a terem előtti pihenőben találkozunk Marcival… de könyörtelen volt. Így telefonáltam G bácsinak, hogy Marcit küldje le az udvarra, ha végeznek. Nincs ezzel semmi gond, csak jó lett volna tudni előre. Ja és a szolfézs órák is elmaradtak, mert beteg lett a tanárnő. Szóltak… amikor kezdődött volna…

Zozi teljesen önjáró… egyedül megy haza, zene suliba, onnan haza… nagyon bejött neki, hogy reggel visszük a rollert és hazafelé már azzal gurul. Jobb, hogy nem látom micsoda sebességgel hajthat, de szinte 0 idő alatt tesz meg kilométereket…

Pénteken lesz a gimiben a híres „Csömöte-csörte” itt avatják a bejövő osztályokat. Feladatok lesznek. Nagy titok övezi. Lelkesen készülnek. Kicsit szíven ütött az osztályfőnök email-je vasárnap… a program délután 3-tól van hirdetve, ha vége szerveznek egy tanár-szülő ismerkedős délutánt ami szerintem tök jó is lehet. Csak… szóval, mi szülők magán a sulis rendezvényen nem vehetünk részt. Ez csak az ő bulijuk… Értem… nagyok már, nem kell őket pátyolgatni… nem is akarom… de igen de olyan jó lett volna látni… valami táncos műsorral készülnek, kaptak témákat Zoziék osztálya a Hófehérke és 7 törpét. Zozi lesz Szundi. Biztosan lesz róla videó, de az nem olyaaaan…  Na de nincs mit tenni, ez van… szoktatnak hozzá, hogy egyre kevesebb dolgukban vehetünk részt. Majd jövök képekkel, ha tudok letölteni a gimi-blogról.