Úgy látszik ez már így marad. De próbálom némileg időrendben ráncba szedni az elmaradásaim. Mert nem csupán kedv és hangulat kérdése hogy írok-e, hanem mert szó szerint nincs mikor...
Nos alighogy szalagot tűztünk a legnagyobbiknak, következő hétfőn vagyis december első napján volt megtartva Kunhegyesen a szokásos adventi szavalóverseny. Indult most is Zozi. Sajnos helyezést nem ért el, de véleményem szerint szépen szerepelt. Persze kicsit lelombozta, hogy nem kapott díjat, de az első sokk után már azt firtatta, hogy jövőre mit is szavaljon, hogy sikeresebb legyen. Egy kicsit -nagyon- a szívem szakadt meg, amikor azt kérdezte, hogy ő miért nem volt elég jó, mert tényleg jó volt. Csak sokan is voltak, meg hát mindenki nyerni jött... mindenki nem kaphat díjat.
Egy kézfogás, egy emléklap és néhány bíztató szó azért jutott neki is a zsűritől.
Nekem így is ő az első helyezett.
Nekem így is ő az első helyezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése