Az első két hét...

Mit is mondjak? ...túl vagyunk rajta.
Hát nem volt könnyű,  és gyanítom ezután sem lesz az...

A legkönnyebben, leglazábban Zozi vette az akadályokat. 
Ő gyakorlatilag, mintha csak lapoztunk volna a naptárban folytatta az iskolát. A változás csupán három területen érinti.

1. Egy lépés az önállósodás útján,  hogy a napköziből 4-kor eljöhet és Marci iskolájánál találkozunk. Ez gyakorlatilag kb 2-300 méter, egy közepesen forgalmas úton kell átmenni neki, de a szabályokat tudja így ez pipa. Báár eddig szinte minden alkalommal mi végeztünk hamarabb Marcival és mi vártunk rá a nagyiskola udvarán. Na jó... kétszer már ő jött 😊

2. Heti két alkalommal szülői felügyelet nélkül mennek csapatostul -ez asszem 14 gyereket jelent- a zeneiskolába.  Bár két olyan úton kell átkelniük ami főútvonal,  de a körforgalom mellett van a zebra és ott tényleg megállnak az autók.
Ez így elfogadható,  viszont pont csütörtökön történt,  hogy Zozi és egy másik kisfiú később lett kész a leckével és addig a tanító néni nem engedte el őket.  Ezért ketten szaladtak késve a többiek után.  Na ez már cseppet sem tetszett, mert egyrészt egy csapat gyereket könnyebben észrevesznek az autóból,  mint két kicsit. Másrészt ha rohannak nem figyelnek annyira. Kár, hogy ezt pénteken este mesélte el Zozi,  de azthiszem beszélgetni fogok I.nénivel...

3. Az angol. Eddig nagyon tetszik neki.  Túl sok szót nem tanultak még, de állandóan egyeztetnek Marcival  ki mit tud, mit tanult ❤

Hááát a legkisebb csemeténk viszont elég nehezen adja meg magát. 
Tetszik neki minden, csak az a fránya reggeli elválás ne lenne... És közeleg az október amikortól nem mehetünk be mi  szülők az osztályba.
Persze addig még pont két hét van, így hátha lazul az a köldökzsinór...
Matekkal nincs gond, tudja a dolgokat, kapja a könyvekbe a jutalom nyomdákat.
Magyar, hát az olvasással tuti nem lesz baj, viszont az írás... hát olyan mit is mondjak... fiús... ha van türelme nagyon szép.  Aztán látszik, hogy sor végére elfogy a lendület,  de nemhogy ritkulna pl.a kiskerítés hanem olyan lesz mint a sűrű gyep 😊 
Persze majd alakul. Nehéz ez a kicsi kezeknek.
Környezet megy, szereti.  Torna nagyon jó, úszás "jaj anya olyan jót játszottunk"
Rajz, technika, ének gondolom jó ezekről nem mesélt.
Az órarendjük brutális... hétfőn 6, kedden 7, szerdán 6, csütörtökön pénteken 5-5 órákuk van. Pedig olyan jó lenne valami mozgásos különóra, de nem merem... olyan hihetetlenül fáradt szegénykém...  Este 8-kor befordul a fal felé és két perc múlva alszik is. 

A reggelek még kissé szomorkásak. Nagyon látni a feszültséget rajta. Próbálja ő uralni, de nem mindig sikerül. Most pénteken viszont talált magának egy jó kis levezető gyakorlatot. Fogta az asztalon levő székeket és pakolta le. Mondta is, hogy mehetsz anya dolgozni ha akarsz hamarabb. 😊 
Hát majd kíváncsi leszek holnap a hétvége után mennyire lesz hétfői hangulatban.
Beszélgettem péntek délután E.nénivel, az első héten nagyon aktív volt Marci, de a második héten belassult. Gondolom azért az is közrejátszott, hogy elég náthás lett. Új környezet,  új bacik... tolom a c.vitamint beléjük hátha gyorsan jobban lesznek. Na de szerencsére E.néni nem vette zokon ezt a belassulást, csak kicsit ösztönözni kell rá hogy többet jelentkezzen.

Aztán még itt van a legkeményebb dió... Zsuzsanna... aki idén érettségizik... voltam a szülői értekezletén. Nagy reményekkel mentem, feltételeztem, hogy kapok egy rakás információt szalagavató, érettségi, ballagás témakörben... hát igazán nem lettem okosabb. Semmi sincs eldöntve, senki nem tud semmit. 
Hááát így nem lesz egyszerű...

Majdcsak belerázódunk  mindannyian. De az őszi szünetet nagyon várom... kértem szabit, remélem kapok is..., jó lenne kicsit együtt lógni 😊