Aquaworld és erdei séta

Csütörtöki napra "tűztük ki" a pancsolós kirándulást.  Reggel gyorsan összekaptuk magunkat,  és usgyííí irány Budapest. 
Némi dugó volt ugyan az autópályán,  de nem szegte kedvünk.  Szerencsére a tömött parkoló sem annak a jele volt,  hogy mindenki ezt találta volna ki erre a napra. 
"Törzsvendégként" (már egyszer voltunk itt) tudtuk a dolgunk,  vetkőztünk,  pihenőágyat foglaltunk ééés irány a víz. 
Bár néhány medencét kipróbáltunk,  de legtöbbször a csúszdás gyerekmedencében tartózkodtunk. Zozi és Marci hol felváltva,  hol egyszerre csúsztak,  mi pedig hűségesen vártuk őket a vízbeérkezéskor.  Volt, hogy átmentünk a hullámmedencébe, utána kicsit melegedni a "húslevesbe " (a jakuzzi hívjuk így,  mert olyan,  mint egy hatalmas forrásban levő fazék víz, tele hússal,  vagyis emberekkel)   Végül persze újra a gyerekcsúszdához értünk vissza.
Ha röviden akarnám leírni: fürdés, ebéd, fürdés, uzsi,  fürdés. 
Hazafelé sikerült a fiúkat ébren tartani,  így este egy csepp gond sem volt az elalvással. 

...És eljött a péntek...  A szünet utolsó napja...  Délelőtt részemről mosás, főzés,  Apa részéről autó takarítás volt a program.  De, hogy ebben a csodás időben ne ragadjunk a szobában teljesen,  egy rövid erdei sétát iktattunk be délutánra.  Csak itt a helyi erdőben.  KB egy éve voltunk a fiúkkal,  de Zoli még nem látta a Basa-fát, amit 2013-ban az év fájának nyilvánítottak.  Kicsit többet róla itt.
Vittük a bringákat az autóban,  a kicsik tekertek,  mi pedig ráérősen sétáltunk mögöttük. 

...És ennyi... Eltelt az őszi szünet...  Nagyon tartalmasra sikeredett. Az különösen jó volt,  hogy mindenki itthon volt.  Az utolsó pillanatig nem hittem el, hogy kapunk szabit mindketten.  De ez így volt megírva. 
Hétvégén temető látogatás,  aztán indul újra a verkli. ... Nem várom...