Zozi 6 éves lett

Boldog születésnapot kívánok Kisfiam! 

Nem fejezhető ki szavakkal mennyire szeretünk. 

( összefoglaló késöbb...)

Margitsziget

Szombaton a szokásos nemszeretemprogram volt. Azaz annak kellett volna lennie, de nem sikerült találkozni Zsuzsi édesanyjával. Aztán másképp alakult, nagyon jó kis nap lett :-)

1.-Az idő csodaszép volt, így ha már az egész család ott van, tegyük kissé szebbé :-)
2.-A lépcsőházban a bejárati ajtó mellett valaki még nagyon-nagyon régen felragasztott virágos képeket. Köztük van a Margitszigeti szökőkút képe is. Namármost kb egy hónapja minden reggel induláskor és minden hazaérkezéskor azt hallgatom a fiúktól, hogy jaaaj de szééép mikor megyünk megnézni?

Szóval, emiatt a két dolog miatt esett a választás  egy szigeti sétára. Tök fura, mert ott éltem 4 évig a közvetlen közelében és csupán egy alkalommal voltam még csak, akkor is valami kötelező sulis futóversenyen...

De csak ámultunk-bámultunk, olyan szép volt, olyan igazi virágos, parkos, olyan sétálni való, olyan szeretni való.

Nagyon jó parkoló helyet találtunk a Margit híd közelében, ráadásul csak hétköznap fizetős, így nem szorított az idő sem minket. Onnan természetesen sétáltunk. A kicsik csodálták a hajókat :-)
Aznap is volt vízilabda meccs, így nagyon nagy volt a forgalom a sziget felé. Volt sok rendőr, ami a fiúknak pláne nagyon tetszett. Minden szembejövő rendőr "bácsinak" szépen illedelmesen köszöntek. :-) Szokás szerint most is ikreknek nézték őket jó páran, pedig most nem is voltak egyformába öltöztetve (csak majdnem) De Zozi mindenkit felvilágosított, hogy -Ugyan dehogy két év van köztünk!! 
Tehát átverekedtük magunkat a tömegen, és a szökőkúthoz értünk. Valóban gyönyörűűű! Szerencsénk volt, mert árnyékos ülőhelyet is kaptunk. Vagy fél órát üldögéltünk. Annyi kellett a következő zenei blokkhoz ami ráadásul épp a gyerekeknek szólt. A várakozást a kicsik azzal töltötték, hogy szaladgáltak körbe-körbe, időnkét azért fűztek minket, hogy béreljünk pedálos autót, vagy inkább elektromosat még jobb lenne :-) Marci időnként emiatt durcás volt, mert nemet mondtam... Végül persze megbékült.
A zenei blokk után sétálni mentünk. Ami úgy zajlott, hogy mi sétáltunk és időnként(percenként) kiabáltunk a fiúk után, hogy állj mááár meg, ne rohanj előre, vááárj meg hasonlók...
Jó sokáig sétáltunk, láttunk ezt is azt is. Szerintem még most mennénk, ha nem jött volna egy naaagy-naaagy fekete felhő... így jobbnak láttuk ha visszafordulunk. Az eső persze nem kezdett el esni, de így is jó választás volt, mert mire az autóhoz értünk már két igen nyűgös fáradt fiam volt, akik az ilyenkor megszokott módon (bár mostanában egyébként is) folyamatosan civakodott. Hát igen pasiból vannak... pocak is üres volt, fáradtak is voltak :-)

Még odafelé. Nagyon sütött a nap :-)

Nem túl illendő, de bebújtak... :-)

...meg felmásztak...

Úgy odarohantak a szökőkúthoz, hogy komolyan

azt hittem beleugranak.

Az épp morcosMarci...

Fára(ba) mászós Zozi...

...nanááá, hogy Marci is...

Szép

...

khm... ide is felmásztak...

Hajót bámuló fáradt csapat :-)

Egy pillanat nyugalom ...

Reggeli szöszök... :-D

Zozi:  -Anya! Mit jelent az, feltétel nélküli szeretet?
Én: -Hát... (hogy a csudába magyarázzam el ezt egy majdnem hat évesnek???) ...hát amikor csak úgy szeretsz valakit saját magáért, nem azért mert valamit kapsz tőle, hanem csak úgy.  Meg akkor is szereted ha valami olyat csinál ami neked nem tetszik. Valami ilyesmi.
Zozi: -Akkor én feltétlenül így szeretlek! ♡♡♡♡♡

Marci téblábol naná, hogy a csepp fürdőszobában lábam alatt. Nem férünk...
Én: -Bébikém menj kicsit arrébb amíg végzek.
Marci: -Bébikém... nagggyon vicces!
Én: -Hát mit mondjak akkor? (Szoktam néha így szólítani)
Marci: -Hát Marcikám vagy valami hasonló!

Mintha nyaraltunk volna...

...de méég neeeem, csak úgy éreztük.
Zsuzsi egy héttel ezelőtt lelépett... a Balatonra ment a barátnőjével és annak Mamájával. Mi pedig csak vágyakoztunk egy kis kikapcsolódás után... 

Viszont most nagyon igaznak tűnik, hogy "kérj és megadatik" :-)
Eleve úgy terveztük hogy a hétvégén csavargunk egyet cél nélkül a Balatonnál, ahol tudunk alszunk stílusban. ...és amikor már mindent megterveztünk ölünkbe hullott egy Balatonfűzfői nyaraló kulcsa :-D (kölcsön kaptuk hétvégére) 

Szombaton reggel indultunk. Felderítettük a helyszínt majd ebéd után a Csopaki strandon kötöttünk ki. Bár a víz hideg volt, a kicsik homokoztak, hintáztak, kicsit saraltak. Apácska úszott egyet. Neem én nem merészkedtem vízbe csak úgy bokáig :-D

Később fagyizni indultunk Füredre a megszokott fagyizónkba. Már gyanús volt, hogy alig találtunk parkoló helyet... hatalmas forgatagba cseppentünk. Az egész kikötő és a Tagore sétány dugig volt sátrakkal, kirakodókkal, mutatványosokkal, zenészekkel. Mindent kipróbáltunk, mindent végignéztünk. Szuper volt. 

Vasárnap már nem merészkedtünk strandra, viszont Siófokon a Galerius Fürdőt vettük célba. Nagyon jó választás volt ez is. Bátran ajánlom. Itt még az óriás csúszdát is kipróbáltuk. Marci az első pillanattól imádta, Zozi viszont az első köröket kihagyta de aztán alig akarta abbahagyni :-D persze ők úgy "utaztak" hogy az ölünkbe fogtuk őket (másképp nem is lehetett volna) 

A nagy lubickolás után még sétáltunk a parton és hazaindultunk. Kb két hétnyi élmény ért bennünket a két nap alatt. Kevés képet készítettünk de a lényeg látszik. Csoda boldog hétvége volt.

Kétszívószálas 

:-)

Balatont csodálók

Ilyen magasban voltunk Zozival, Apa és Marci ott lenn az a piros pötty 

:-):-)

Tincses Kincsem :-)

Marci amikor megszületett sötét tüsi hajjal nem gondoltam, hogy olyan szöszi lesz, mint amilyen lett.
Nagyon gyorsan nőtt a haja, sokkal hamarabb kellett ollóval igazítani rajta, mint Zozinak.
Körülbelül akkoriban vettünk egy hajnyírógépet amikor már rendszeresen vágni kellett a hajukat nem csak igazgatni.

Igen ám, de Marci nem nagyon akarta engedni, hogy a tarkójánál nyírogassuk. Teljesen véletlenül maradt egy tincsecske pont középen.
Ráadásul annyira jól állt neki, annyira Marcis volt, hogy utána már szándékosan meghagytam neki sőt vigyáztam nehogy belenyírjak.
Így tulajdonképpen az a tincs megvan a születésétől kezdve.

Imádom ahogy csigás, selymes, simogatni-tekergetni való. Ez az Ő védjegye.
...és ilyen most :-)

Az egyik szemem sír...

...a másik pedig nevet.

...mert olyan szokatlan a szememnek a lelkemnek pláne.
De persze öröm is mert már ilyen nagy és okos.

Naszóval...
-kiválasztottuk,
-megnézegettük,
-felpróbálgatta,
-meggondoltuk

==》 másik bolt...

-Kiválasztottuk,
-megnézegettük,
-felpróbálta,
-mégisneinkábbamásik?ááádehogyjóez...,
-könnyek törlése mert nem tudott választani,
-mégis ez... (hurrá...)
-kifizettük,
-mosoly, boldogság.
Iskolatáskás lett.