Elmúlt hetekben történt...

Jó lenne, ha végre visszaállna a blog az eredeti állapotába... vagyis jó lenne, ha csupán a gyerekekről kellene írni benne... De amikor annyi minden történik, és a pillanatnyi "nagy" dolgok kiszorítanak szinte minden mást... Pedig tudom és érzem is, hogy náluk semmi sem fontosabb...

Tehát akkor lássuk is csak, milyen csuda-dolgok történtek nálunk "gyerekfronton":

A legfiatalabbal kezdve: Azért legfiatalabbként és nem legkisebbként említem, mert Marci igencsak utolérte Zozit. Bár ez nem is a magasságra, hanem súlyban hagyta le... Mostanában olyan eszméletlenül nehéznek érzem amikor felveszem és csak úgy elhagyja magát, így az egyik este fürdés előtt a mérlegre tettem őket. Hát bizony, Marci 15.400 gr, Zozi pedig 14.900 :-)  Ennek ellenére Marci nem dagi, hanem olyan kis stabil, jól megfogható, tökéletes kisfiús formájú. Zozit pedig sokszor félek még úgy rendesen magamhoz szorítani is, nehogy összetörjem a kis madárcsontját... 

Írtam egy ezelőtti bejegyzésben, hogy Marcival milyen nagy lépést tettünk a szobatisztaság felé :-)  Bizony-bizony, fürdés előtt, vagy amikor tiszta pelenkát kap olyankor bepróbálkozom nála, hogy lenne-e kedve a wc-be pisilni. Általában van, és mindig sikerrel, sőt van amikor a nagy dolog is oda sikerül. Akkora örömujjongásban tör ilyenkor ki Marci, hogy mindenki értesül a sikerről. Sőt Mami már néhányszor bepróbálkozott a bilivel is, ott is van siker, ilyenkor sms-ben értesülök  róla és ha van rá lehetőség akkor telefonon keresztül megy a dicséret :-) De úgy általában mindenben sokat ügyesedett. ...és olyan kis bújós lett... reggelente ha korán ébred odabújik mellém ez annyira nem volt rá jellemző. Sokszor kézen fog, bevezet a szobába és le kell ülnöm az ágyára, olyankor hoz egy könyvet és odaül az ölembe és olvassunk, vagy csak lapozgassuk. Már nem haragszik rám olyan nagyon, mint amikor eleinte munka után mentem érte.... rossz volt érezni a haragját, azzal büntetett, hogy nem engedte magát megölelni... Most már talán érti , hogy megyek érte mindig... 

Marci is megkapta a bárányhimlő elleni oltást, vagyis az első adagját, ugyanis járvány van az oviban és nem szeretném ha megbetegedne... Apa és Mami vitték kettesben, de talán jobb is, hogy nem voltam ott, így egy hang és egy könnycsepp nélkül tűrte Marci a megpróbáltatásokat. Kis ügyes manóm!

Zozikám vérbeli ovisként ontja napi szintem a meglepetés-rajzokat. Általában emberke van rajtuk, szívecskék, virágok és Apa Zozi felíratok :-) anya csak azért nincs, mert azt nem tudja még leírni... (valaki megtaníthatná rá...)  Hihetetlen dolgokat művel, sokszor csak állok ledöbbenve, mert még mindig felfoghatatlan számomra, hogy ebbe a csöpp emberkébe hová fér ennyi tudás... Tökéletesen betűz szavakat... Van neki egy gyerek laptopja abban van egy betűzős játék. Most nála ez a kedvenc, így szinte észrevétlenül megtanulta a betűket. Nem csak olvasni, hanem leírni is le tudja őket. Szándékosan nem tanítom az írott betűkre, így nyomtatott nagybetűket ír. Rövidebb dolgokat össze is olvas... Nagy barátai a számok is, a szemben levő kisbolt közönségét szokta azzal lenyűgözni, hogy felsorolja mi mennyibe kerül :-)  (pl citrom 550.- mandarin 450.- gyümölcslé 185.-) Na ilyenkor nem akarják elhinni, hogy még csak 4 és fél éves. Mostanában nagyon rákattant a társasjátékokra, unokatesónál játszottunk a LottiKarottival, ami nagyon megtetszett neki. (meg is kértük a nyuszit, hogy húsvétra hozzon egy ilyet neki és már biztosra meg is ígérte) 

Na ezen felbuzdulva előkerestem Zsuzsi régi társasjátékait és ezekkel nagyokat vihogva játszunk esténként (ha van rá még idő)

Nos, most nagyjából ennyi ami eszembe jut...