A mai nap híre :-)

Ma Marci is megtanult kétkerekűzni :-) Olyan kis ügyes :-)

Délután Apa tankolt, kocsit mosott, füvet nyírt a garázs előtt, én pedig nekiláttam a mega-mennyiségű vasalnivaló eltüntetéséhez. Még nem voltam teljesen kész amikor Zozi már vagy negyedszer jött, hogy öleljem meg... Leültem, ölbe vettem és kérdeztem mi a baj... potyogtak a könnyei... de nem tudta megmondani miért. Szerintem egy kis levegőzés jobb kedvre derítené.. gyorsan cipőt vettek és uzsgyi a biciklikért. Jó tipp volt.
Marci eddig nem kérte, hogy szereljük le a pótkereket, mi meg nem erőltettük. Most viszont ő volt a kezdeményező. Így is lett, Apa két mozdulattal kétkerekűt varázsolt neki :-)
Hát akkor hajrá, próbálkozzunk. Futottam vele egy kört a nyerget fogva, de nem erre készültem csak papucsot vettem... na meg a derekam sem gondolta hogy jó ez így. Biztattuk Marcit, hogy próbálja meg egyedül. Hát sok idő nem kellett, úgy kb. 5 perc múlva megtörtént az első tekerés :-) Eltelt még 5 perc és folyamatosan megállás nélkül körbetekerte a garázs előtti placcot (ez 4 lépcsőháznyi rész)
Annyira ügyes, és olyan büszke vagyok rá :-)
Imádom a kis diadalittas pofiját! 

(van videó is csak nem sikerül idevarázsolni... )

Nyílt óra a suliban

Csütörtökön az első óra volt kinevezve nyílt órának. Nagyon készültem rá. Nagyon kíváncsi voltam, milyen Zozi amikor iskolás. :-)
A csengetés után Anita néni, -hogy egy kicsit felébredjenek a gyerekek- játékkal kezdett. Az egyik kisfiú elé állt:
- Jó reggelt farkas koma, hogy vagy?
-Köszönöm jól.
-És a barátod hogy van?
-Nem tudom, mindjárt megkérdezem.
A kisfiú odament egy másik gyerekhez:
-Jó reggelt mókus koma, hogy vagy?
.... és így tovább.... jól átmozgatta őket :-) Látszott, hogy gyakran játszák ezt a játékot.

Ezután egy rövid bibliai történetet olvasott fel Anita néni. Minden reggelt így kezdenek.

Igazából a tanulás csak most kezdődött.

Számkirály játékkal kezdtek. Páronként kaptak 1-1 összeadást, kivonást és aki gyorsabban válaszolt helyesen az maradt állva. Zozi sokáig állt,  a negyedik legjobb volt :-) A számkirály kapott egy koronát amit az óra végéig viselt.

Ezután voltak mindenféle feladatok a táblán, számok bontása, összeadások-kivonások. Ide aki jelentkezett az ment megoldani.

Majd a füzetben dolgoztak, kaptak rövid szöveges feladatokat aminek csak a megoldását kellett leírni. Volt köztük számsor, pótlás, valaminek a fele, számszomszédok, hosszúság-tömeg-űrtartalom-idő. Sok-sok pirospontot lehetett kapni érte.

Egy -számomra- nagyon érdekes, látványos, de szerintem nem könnyű feladat következett. (ha érthető, ahogy leírom próbáljátok ki)
- Alapállásból indítunk.
- A magyar ABC-t soroljuk folyamatosan megállás nélkül. Minden hangnak van jele amit mutatunk.
-A rövid magánhangzók: fej fölé feltartott kar a kezek összekulcsolva.
-Ékezetes magánhangzók: fej fölé tartott kar kinyújtva.
-Mássalhangzók:  mindkét kézzel a combunkra csapunk.
-Több jegyű mássalhangzók: a combunkra csapunk és dobbantunk a lábunkkal.
Na kíváncsi vagyok kinek megy folyamatosan? :-) Bevallom nekem nem tökéletesen, meg kellett állni milyen mozdulat is következik :-)
A gyerekek persze tudták :-)

Itt sajnos kicsengettek. Észrevétlenül telt el az idő... néztem volna őket még szívesen. Tetszett, hogy mozgatta őket a tanító néni, nem csak ültek gubbasztva.

Zozi nagyon sokat jelentkezett, okosakat is mondott. A feladatokat hibátlanul, gyorsan végezte. Na persze meg is nyugodtam, pont úgy viselkedik, mint egy elsős kisfiú :-)

Anyáknapi ünnepség Zozinál az iskolában

Azthiszem jobb, ha belehúzok... annyi minden történik és megörökíteni jó lenne... idő persze semmi...

Tehát... kedden volt az iskolában az Anyák napi ünnepség. Ha csak annyit írnék, hogy milyen édesek voltak az is elég lenne :-D
Zozi már napok óta be volt sózva, hogy ugye ott leszünk (2 Mama és én) Naná :-)  ez nem olyan dolog amit kihagy egy anya. A műsor egy részét már tudtam, mert előadta egyik este, persze amikor ő következett akkor csak annyit mondott, hogy ez titok :-)
Énekeltek, táncoltak, sorban mondták a verseket, egy verses-mesét is előadtak. Ha valaki megakadt ügyesen kisegítették.  Olyan nagyfiús műsor volt. Olyan komoly iskolás.
Tanítónéni felkészítette őket egy-két elmorzsolt könnycseppre is.
A Mamák egy saját kezűleg készített virágot kaptak. Az anyukák egy szál rózsát és egy szalvétaképet. Meg kell jegyeznem mennyire jól ismer a fiam. A kép nagyon az én színvilágom, és a mintája az előszobánkban lévő képhez tökéletesen illik. Sőt az egyik ajtó fölé keresek már régóta valamit. Na ez méretben is pont odaillik :-)

Egészségnap az óvodával

Kicsit visszanyúlok a hétvégéhez, azon belül is a szombathoz. Akkor került megrendezésre az ovis egészségnap.
Titokban megjegyzem... (pfúj...) semmi kedvem nem volt az egészhez... de Marci egész héten azt emlegette, el ne feledjem... hogy szombaton a Cifra-kertben kell lennünk. (ez nálunk egy olyan szabadidőpark féle, füves, árnyas, szép)
Tehát nem volt mit tenni, Zozi, Marci és én biciklire pattantunk és odagurultunk. Apának dolga volt, de nagy meglepetésünkre és örömünkre egyszer csak ott termett :-)
A program az egészségről szólt természetesen.
-Volt zenés bemelegítő torna. -Családi versenyek itt 7 pályát kellett teljesíteni, a jelentkezéskor kapott névvel ellátott virág szirmaira pecséteket gyűjtve (Hétszínvirág ovi)
-Egészséges étel kóstoló. Ovis csoportok indultak különböző salátákkal. (Naná hogy a mi csoportunk nyert)
-Terápiás kutyabemutató. Különböző játékokat játszhattak a gyerekek a kutyákkal. Futóverseny stb...
-Kivonult  a Bonduelle (helyben van az üzemük) kóstolni lehetett a termékeiket. Zozi vagy 6-szor ment vissza kukoricát kóstolni, végül a kezébe nyomtak két doboz konzervet :-)
-Egésznap ingyenes ugrálóvár is volt.
-Ja, és ki ne maradjon, ott volt kettő tűzoltó autó is amibe be lehetett ülni. Zozi ki is használta. Marci most nem akarta, bár őt nagyon megijesztette amikor szirénázni kezdett...

Tehát egyáltalán nem bántam meg, hogy kimentünk mi is. Sőt... nagyon kellett egy ilyen nap :-)
A gyerekek pedig úgy elfáradtak, hogy hazaértünk, ebédeltek és egyik sem tiltakozott a delelés ellen. Aludtak majdnem 3 órát :-)

Ki találja ki...

...merre jártunk? Segítségül képek... Na jó nem is nehéz :-)

Az elmúlt 3 hét valami extra nehéz volt lelkileg, fizikailag, agyilag egyaránt Apának és nekem. Ráadásul ez a hétvége ugyancsak nagyon rosszul kezdődött... Nem nem... sokkal rosszabbul... Az otthon szomorkodás helyett inkább kirándultunk egyet. (a bajok megvárnak, majd foglalkozunk velük holnap)
Így ma reggel korán keltünk aztán indulás! Jól tettük. Fantasztikus napot töltöttünk együtt.
Szóval hol voltunk? ;-)

Ég Veled! - Isten hozott!

Vigyázz Te is ránk...

Hangverseny

Érdekesen indult az egész...
Szeptemberben jött egy zenetanárnéni a szülőire, hogy ki szeretné a gyermekét beíratni zeneiskolába. Így, hogy elsősök csak szolfézs van, heti egy alkalommal, sőt nem is kell vinni őket sehova, mert a suliban tartják. Háát veszíteni nem veszít vele semmit a gyerek, kedve is volt, hát menjen.
Így kezdődött...

Kb. egy hónapja Zozi úgy mellékesen közölte, hogy lesz népdalverseny az iskolában, jelentkezett... jó... bár megbeszéltük, hogy nem lesz sírás-rívás ha nem ő az első :-)
Már majdnem el is felejtettem, amikor Zozi egy levéllel állított haza, amit a zenetanárnéni írt, hogy indítja Zozit  zeneiskola dalversenyén ami ekkor és ekkor itt és itt lesz... előtte beéneklés egyebek... ünneplőruha stb... Hoppá hoppá... kezd komolyra fordulni a dolog.

Megvolt a verseny szerdán. Nem volt eredményhirdetés még.
Aznap este csörög a telefonom...
-XY vagyok a zenetanárnő...
Sok szeretettel gratulálok Zolikához, KIVÁLASZTOTTA A ZSŰRI a pénteki szabadtéri hangversenyen fog énekelni.
Aztamindenit... (anya csak áll és alig fogja fel...)

Pénteken egy órával a rendezvény előtt szakadni kezdett az eső... így a zeneiskola dísztermében került megrendezésre a műsor.
Sajnos szabit már nem sikerült intézni, Zsuzsi volt vele és az egyik tanítónéni felvette ahogy énekelt.

Képek majd lesznek talán... a helyi újság sokat készített, de nem sikerült letöltenem...
Maga a rendezvény EZEN a linken tekinthető meg, a galériában Zozi a 12-13-32-33 képen van.

Ki a szabadba...

Nagyon-nagyon jó idő volt tegnap. Naná, hogy menekültünk a levegőre. A fiúk a bicajozást szavazták meg. De mivel már nagyon unalmas a garázs előtt körözni, na meg végre Marci is rendesen pedálozik (folyamatosan tekeri és nem gondolkodik fél órát) így aztán azt gondoltuk, hogy ideje egy kicsit tanulni is a közlekedést. Erre tökéletesen megfelelő a lakótelep mögötti utca. Elenyésző a forgalom, aszfaltos az utca. Apa elöl, aztán Zozi, Marci és én. Kellemes meglepetés volt, egészen jól közlekedtek. Néha ugyan kellett a figyelmeztetés, hogy maradjanak az út szélén, de menni fog ez :-)
Az első kör közben rádöbbentünk, hogy Marci nem tudja hogy kell fékezni :-) eddig ugye saját tempójában tekert, lassított, megállt, de nem ismerte a fék fogalmát. Na ezt kicsit gyakoroltuk a garázs előtt aztán újra belevágtunk. Határozottan jobb volt :-)
Sőt, mivel Marci is elég sokat futóbiciklizett, hamarosan leszereljük neki is a pótkereket. Aztán ha sikerül a sisakot is rákönyörögni akkor irány az erdő. Nagyon várom :-)

Nevessünk is-Marciszáj

Egy bevásárlóközpont üzletsorán az egyik "ruhásboltban":

Marci: -Anyaaa, ott áll egy kisfiú!
Anya: (nézelődik nem figyel) - Igen...
Marci: (kacagva) - De Anyaaa nézd máár, kővé vált. :-) (próbababa volt)
Anya: (veszi a lapot) - Biztosan nem fogadott szót. :-) (közben egy ima magamban, nehogy megkérdezze miért hiányzik a keze csuklótól)
Marci: -Jajj, itt egy néni, ez is kővé vált. De nézd nincs haja. Kopasz.

Nem írom le mit gondoltam... :-)
De tény, hogy jó kis műsort adtunk a többi vásárlónak :-D

Kellemes

...Húsvéti ünnepeket kívánunk!