...ezt mondta ma az Igi-bá...
Hát, nem kísérte olyan lelkes taps, mint az évzárón elhangzó hasonló de mégis más mondatot... De voltak lelkesek, csillogó gyermekszemek.
Nálunk sok minden változik...
Zozi ötödik osztályba megy... ( ááá nem létezik... tuti tévedés...)
Új tanárok. Új osztályfőnök. Új tantárgyak. Új tanterem. Másképp kell tanulni. Gyanítom nem lesz ilyen könnyű dolgunk, mint eddig...
Az új osztályfőnök -Szilvi néni- szimpatikus... ma találkoztunk vele először. Rögtön kérte mindenkitől, hogy tegeződjünk. Így közvetlenebben tudjuk egymást megszólítani.
Marci tanító nénijei nem változtak. A terem, sőt az épület igen. Másodikban (mondom én, hogy tévedés...) megint másik épületben vannak. Még mindig külön, nem a nagyokkal. Jó kis hely, aránylag nagy udvar, játszótérrel. Bár ami nem volt régen (értsd Zoziéknál másodikban) túl jó dolog, hogy minden nap, mint a malacok olyan retkesek voltak. A játszótér ugyanis homokozóban van...
No náluk ennyi a változás. Kíváncsi vagyok Marcinak mennyire jön be ez az épület. Anno Zozi nem szerette, mert nagyon nagy. Régi, nagy belmagasságúak a termek. Egyébként nem komor szerintem, de szokni kell a tavalyi lapostetős elsős épület után. A termet nyáron mi szülők tettük rendbe. Ebben az évben ezt a négy osztályt nem festették volna ki. Hogy mégis tiszta legyen, az apukák festettek, anyukák takarítottak. A gyerekek így mégis szép tiszta falak közt lehetnek. Ha már ott vannak egész nap...
Személy szerint én nem vártam a sulit... olyan jó volt így, hogy nyugi volt. A fiúk jól elvoltak a mamáknál. Idén nyáron igazán szerencsések voltunk. Sokat voltunk együtt. Mindhárom nyári hónapban voltunk szabadságon. Illetve a megszokottól eltérően két nyaralás is volt az egy hosszú helyett.
Mindketten hatalmasat nőttek... teljes ruhatár csere van folyamatban... Zozi jól megerősödött, már nem csúfolhatjuk bőrkének... ilyenkor szokott nőni. Hát hajrá!
Marci óriásit nőtt, most az évnyitón látszott igazán, hogy jóval magasabb mindenkinél... na ő viszont gondolom ennek köszönhetően nagyon sovány... de majd behozza ő is.
A kis lelkük úgy érzem rendben van. Tulajdonképpen várták az iskolát. Kíváncsi vagyok meddig tart ez a lelkesedés. Remélhetőleg minél tovább.
Holnap még aránylag nyugis napjuk lesz. Csendes nap. Lehet értük menni fél kettő körül.
Ez jó is, mert kettőtől a zeneiskolában már hangszer-óra beosztás van. Jó lenne valami jó kis időpontot megcsípni. De legalább azt, hogy a két fiút ne kellene külön-külön hordani ugyanahhoz a tanárhoz. Na meg az én munkaidőmmel se üsse egymást...
Úgy látom azért holnap beleugrunk a sűrűjébe. Izgulok is rendesen... titokban... Hát hajrá.
Minden sulisnak/ovisnak zökkenőmentes tanévkezdést és sikeres évet kívánok!
Mi is nektek! Ötödik- második...én sem hiszem el, te jó ég!...
VálaszTörlés