Zozi zeneiskolai évzáró és díjátadó gála

Pénteken délután volt a fent említett rendezvény. A végzős növendékek bemutatták a vizsgadarabjaikat. Közben kiosztották a tanév során megrendezett versenyek díjait.
Zozi és osztálytársa Kristóf is kapott oklevelet és jutalomkönyvet.
Tapsvihar, boldogság és büszkeség van :-)

Ovis évzáró és anyák napi köszöntés

Pár napja -múlt csütörtökön- volt Marcinál az ovis évzáróval egybekötött anyák napi ünnepség.
Nagy titkolózás előzte meg a műsort.
Bár esténként itthon hallgattam némi köszöntő verset, de mint utólag kiderült egyik sem Marci verse volt :-)

A folyosón a gyerekek rajzai fogadtak minket, az anyukákról készítették :-)
A terem is csupaszívben pompázott. A gyerekek pedig izgatottan várakoztak, hogy mikor kezdhetik a bemutatót.
Amilyen aprók olyan ügyesek voltak.
Egy mesével kezdtek, -A katica elveszett pöttyei-. Marci volt az egyik mesélő :-) igen-igen az a Marci aki nem akart 3 évesen sem beszélni, az a Marci akit fél éve még sírva hagytam ott reggelente, az a Marci akit nem lehetett rávenni semmi együtt végzendő feladatra. Hiheteten mennyit fejlődött. De erre a témára egy  későbbi posztban visszatérek.
A mese szuper volt. Szinte mindegyik gyerek mondott egy-két mondatot.

Mese után volt maga az anyák napi műsor. Itt minden kisgyerek elmondott egy verset az anyukájának, mondtak közös verseket is, és énekeltek is. Kaptak természetesen a mamák is verset külön. Itt ismét dicsérnem kell Marcit, mert olyan szépen, hangosan, érthetően mondta a sajátját, hogy csak bámultam.
Ezután kaptak a mamák ajándékot utána az anyukák is. Egy fényképet kaptunk, egy ragasztott orgona képet és virágot.

A nagy örömködés után következett egy kis meglepi. Ugyanis az egyik óvónéni nyugdíjba megy. Most volt együtt a csoport utoljára így teljes létszámban, hát elbúcsúztatták. Kedvesen. Egy kis székre ültették Klárika nénit, körbeállták a gyerekek egy szál rózsával, elmondtak egy búcsúzós verset. Megható volt.

...és akkor a videó...

... lássuk, Marcinak hogy megy a bicajozás két keréken kb. a 10. percben.

Marci és a zeneovis évzáró

Tanév elején gondoltuk úgy, hogy megpróbálkozunk néhány külön foglalkozással az oviban. 3 ilyen lehetőség tetszett meg. Ezek közül Marcinak a zeneovis foglalkozás volt a legkedvesebb. Ide mindig szívesen ment.
Elérkezett a tanév vége, az évzáró bemutató foglalkozás. A zeneiskola dísztermében volt megtartva a rendezvény.
Délután hamarabb eljött Apa is és én is. Így hármasban mentünk a zenesuliba jót mulatva magunkban, hogy tulajdonképpen nem is tudjuk, hogy a Csilla néni (az órákat tartó zenepedagógus) pontosan ki is, mert mi nem találkoztunk személyesen. Na ez volt a legkissebb gondunk :-) ahogy beléptünk Marci egy nagyob kedves hölgy karjaiba vetette magát :-) így aztán mi is bemutatkoztunk egymásnak. Mi voltunk az elsők, tudtunk váltani néhány szót.
Sorban jöttek a vendégek és a gyerekek. 4 kisfiú és 4 kislány hát nem sok, de ennyi az ő létszámuk. De elég is volt bőven. A 4 fiú -mint aki megkergült- rohangálni kezdtek. Végig izegték-mozogták az egész előadást. Jaaaj... nem kicsit pironkodtunk... de ez már így történt...Majd jövőre komolyodnak kicsit.
Szóval volt körjáték, dallam felismerés, hangszer felismerés, énekeltek sokat.
A műsor végén kaptak egy bizonyítványt a gyerekek.

A mai nap híre :-)

Ma Marci is megtanult kétkerekűzni :-) Olyan kis ügyes :-)

Délután Apa tankolt, kocsit mosott, füvet nyírt a garázs előtt, én pedig nekiláttam a mega-mennyiségű vasalnivaló eltüntetéséhez. Még nem voltam teljesen kész amikor Zozi már vagy negyedszer jött, hogy öleljem meg... Leültem, ölbe vettem és kérdeztem mi a baj... potyogtak a könnyei... de nem tudta megmondani miért. Szerintem egy kis levegőzés jobb kedvre derítené.. gyorsan cipőt vettek és uzsgyi a biciklikért. Jó tipp volt.
Marci eddig nem kérte, hogy szereljük le a pótkereket, mi meg nem erőltettük. Most viszont ő volt a kezdeményező. Így is lett, Apa két mozdulattal kétkerekűt varázsolt neki :-)
Hát akkor hajrá, próbálkozzunk. Futottam vele egy kört a nyerget fogva, de nem erre készültem csak papucsot vettem... na meg a derekam sem gondolta hogy jó ez így. Biztattuk Marcit, hogy próbálja meg egyedül. Hát sok idő nem kellett, úgy kb. 5 perc múlva megtörtént az első tekerés :-) Eltelt még 5 perc és folyamatosan megállás nélkül körbetekerte a garázs előtti placcot (ez 4 lépcsőháznyi rész)
Annyira ügyes, és olyan büszke vagyok rá :-)
Imádom a kis diadalittas pofiját! 

(van videó is csak nem sikerül idevarázsolni... )

Nyílt óra a suliban

Csütörtökön az első óra volt kinevezve nyílt órának. Nagyon készültem rá. Nagyon kíváncsi voltam, milyen Zozi amikor iskolás. :-)
A csengetés után Anita néni, -hogy egy kicsit felébredjenek a gyerekek- játékkal kezdett. Az egyik kisfiú elé állt:
- Jó reggelt farkas koma, hogy vagy?
-Köszönöm jól.
-És a barátod hogy van?
-Nem tudom, mindjárt megkérdezem.
A kisfiú odament egy másik gyerekhez:
-Jó reggelt mókus koma, hogy vagy?
.... és így tovább.... jól átmozgatta őket :-) Látszott, hogy gyakran játszák ezt a játékot.

Ezután egy rövid bibliai történetet olvasott fel Anita néni. Minden reggelt így kezdenek.

Igazából a tanulás csak most kezdődött.

Számkirály játékkal kezdtek. Páronként kaptak 1-1 összeadást, kivonást és aki gyorsabban válaszolt helyesen az maradt állva. Zozi sokáig állt,  a negyedik legjobb volt :-) A számkirály kapott egy koronát amit az óra végéig viselt.

Ezután voltak mindenféle feladatok a táblán, számok bontása, összeadások-kivonások. Ide aki jelentkezett az ment megoldani.

Majd a füzetben dolgoztak, kaptak rövid szöveges feladatokat aminek csak a megoldását kellett leírni. Volt köztük számsor, pótlás, valaminek a fele, számszomszédok, hosszúság-tömeg-űrtartalom-idő. Sok-sok pirospontot lehetett kapni érte.

Egy -számomra- nagyon érdekes, látványos, de szerintem nem könnyű feladat következett. (ha érthető, ahogy leírom próbáljátok ki)
- Alapállásból indítunk.
- A magyar ABC-t soroljuk folyamatosan megállás nélkül. Minden hangnak van jele amit mutatunk.
-A rövid magánhangzók: fej fölé feltartott kar a kezek összekulcsolva.
-Ékezetes magánhangzók: fej fölé tartott kar kinyújtva.
-Mássalhangzók:  mindkét kézzel a combunkra csapunk.
-Több jegyű mássalhangzók: a combunkra csapunk és dobbantunk a lábunkkal.
Na kíváncsi vagyok kinek megy folyamatosan? :-) Bevallom nekem nem tökéletesen, meg kellett állni milyen mozdulat is következik :-)
A gyerekek persze tudták :-)

Itt sajnos kicsengettek. Észrevétlenül telt el az idő... néztem volna őket még szívesen. Tetszett, hogy mozgatta őket a tanító néni, nem csak ültek gubbasztva.

Zozi nagyon sokat jelentkezett, okosakat is mondott. A feladatokat hibátlanul, gyorsan végezte. Na persze meg is nyugodtam, pont úgy viselkedik, mint egy elsős kisfiú :-)

Anyáknapi ünnepség Zozinál az iskolában

Azthiszem jobb, ha belehúzok... annyi minden történik és megörökíteni jó lenne... idő persze semmi...

Tehát... kedden volt az iskolában az Anyák napi ünnepség. Ha csak annyit írnék, hogy milyen édesek voltak az is elég lenne :-D
Zozi már napok óta be volt sózva, hogy ugye ott leszünk (2 Mama és én) Naná :-)  ez nem olyan dolog amit kihagy egy anya. A műsor egy részét már tudtam, mert előadta egyik este, persze amikor ő következett akkor csak annyit mondott, hogy ez titok :-)
Énekeltek, táncoltak, sorban mondták a verseket, egy verses-mesét is előadtak. Ha valaki megakadt ügyesen kisegítették.  Olyan nagyfiús műsor volt. Olyan komoly iskolás.
Tanítónéni felkészítette őket egy-két elmorzsolt könnycseppre is.
A Mamák egy saját kezűleg készített virágot kaptak. Az anyukák egy szál rózsát és egy szalvétaképet. Meg kell jegyeznem mennyire jól ismer a fiam. A kép nagyon az én színvilágom, és a mintája az előszobánkban lévő képhez tökéletesen illik. Sőt az egyik ajtó fölé keresek már régóta valamit. Na ez méretben is pont odaillik :-)

Egészségnap az óvodával

Kicsit visszanyúlok a hétvégéhez, azon belül is a szombathoz. Akkor került megrendezésre az ovis egészségnap.
Titokban megjegyzem... (pfúj...) semmi kedvem nem volt az egészhez... de Marci egész héten azt emlegette, el ne feledjem... hogy szombaton a Cifra-kertben kell lennünk. (ez nálunk egy olyan szabadidőpark féle, füves, árnyas, szép)
Tehát nem volt mit tenni, Zozi, Marci és én biciklire pattantunk és odagurultunk. Apának dolga volt, de nagy meglepetésünkre és örömünkre egyszer csak ott termett :-)
A program az egészségről szólt természetesen.
-Volt zenés bemelegítő torna. -Családi versenyek itt 7 pályát kellett teljesíteni, a jelentkezéskor kapott névvel ellátott virág szirmaira pecséteket gyűjtve (Hétszínvirág ovi)
-Egészséges étel kóstoló. Ovis csoportok indultak különböző salátákkal. (Naná hogy a mi csoportunk nyert)
-Terápiás kutyabemutató. Különböző játékokat játszhattak a gyerekek a kutyákkal. Futóverseny stb...
-Kivonult  a Bonduelle (helyben van az üzemük) kóstolni lehetett a termékeiket. Zozi vagy 6-szor ment vissza kukoricát kóstolni, végül a kezébe nyomtak két doboz konzervet :-)
-Egésznap ingyenes ugrálóvár is volt.
-Ja, és ki ne maradjon, ott volt kettő tűzoltó autó is amibe be lehetett ülni. Zozi ki is használta. Marci most nem akarta, bár őt nagyon megijesztette amikor szirénázni kezdett...

Tehát egyáltalán nem bántam meg, hogy kimentünk mi is. Sőt... nagyon kellett egy ilyen nap :-)
A gyerekek pedig úgy elfáradtak, hogy hazaértünk, ebédeltek és egyik sem tiltakozott a delelés ellen. Aludtak majdnem 3 órát :-)

Ki találja ki...

...merre jártunk? Segítségül képek... Na jó nem is nehéz :-)

Az elmúlt 3 hét valami extra nehéz volt lelkileg, fizikailag, agyilag egyaránt Apának és nekem. Ráadásul ez a hétvége ugyancsak nagyon rosszul kezdődött... Nem nem... sokkal rosszabbul... Az otthon szomorkodás helyett inkább kirándultunk egyet. (a bajok megvárnak, majd foglalkozunk velük holnap)
Így ma reggel korán keltünk aztán indulás! Jól tettük. Fantasztikus napot töltöttünk együtt.
Szóval hol voltunk? ;-)