Még kicsit december 1. rész: Karácsony

Nem nagyon írtam a karácsonyunkról, az év végéről... Ennek oka nem más mint némi lustaság :-)

Tehát: Karácsony napján olyan meleg volt, hogy ehhez hasonlóra nem is emlékszem amióta eszemet tudom. (hú ez olyan öreges szöveg :-) de így van)

Délelőtt díszítettük a fát közösen. A nap olyan melegen sütött, hogy az erkély ajtó tárva-nyitva volt egész nap. Normális képet sem tudtam készíteni...
Édesek voltak a fiúk :-) annyira de annyira lelkesen díszítettek, pakoltak, hogy le a kalappal.

Amikor volt némi hangoskodás elég volt annyit mondani, hogy megijed a Jézuska és nem jön... végülis már napok óta ez volt a vesszőparipám...

Délután szépen felöltöztünk és megnéztük Maminál (Anyukám) volt-e már a Jézuska, mert hozzánk még nem érkezett meg.
A kicsik előre mentek a lépcsőházba, mi addig Apácskával beóvatoskodtuk az ajándékokat a fa alá.

Maminál persze volt nagy öröm :-) szuper ajándékok :-)
Ott volt az Öcsém és a Bátyám is :-) kicsit sztorizgattunk, aztán siettünk megnézni mi a helyzet otthon.

Ahogy nyílt az ajtó mindkét gyerek mintha kilőtték volna őket rohantak a szobába. Volt ám boldogság :-) Sok-sok mindent kaptak. Csupa olyan dolgot amire vágytak :-)
Csak néztük őket, az örömüket, a csillogó szemeiket. Jó volt látni hogy még hiszik a csodát. Még annyira lelkesek. Olyan jó ez így.

Másnap hajnali ébresztő volt, készülődés ezerrel. Mamát, (Zoli anyuját) Józsiékat (testvérét és családját) vártuk. Jöttek :-) Felpakolva ajándékokkal. Ismét boldogság, öröm. Lilla unokatesóval remekül eljátszottak. Előkerültek még tavalyi társasjátékok is.  Jól sikerült nap volt.

Karácsony második ünnepe minden évben Papánál és Mamánál (Apumék) van tartva. Ebédre gyűlik össze a család. Idén is így volt ez. Itt is ajándékok, csillogó szemek. Ebéd után játék kifulladásig. Itt Zozi és Marci a legkissebbek, de a nagy kamaszok is tudnak ám autózni a terített asztal alatt :-)
Mi nagyok pedig beszélgetünk.

Hát így megy ez évről-évre. Ez a mi karácsonyunk.