2015. április 25., szombat

Hangverseny

Érdekesen indult az egész...
Szeptemberben jött egy zenetanárnéni a szülőire, hogy ki szeretné a gyermekét beíratni zeneiskolába. Így, hogy elsősök csak szolfézs van, heti egy alkalommal, sőt nem is kell vinni őket sehova, mert a suliban tartják. Háát veszíteni nem veszít vele semmit a gyerek, kedve is volt, hát menjen.
Így kezdődött...

Kb. egy hónapja Zozi úgy mellékesen közölte, hogy lesz népdalverseny az iskolában, jelentkezett... jó... bár megbeszéltük, hogy nem lesz sírás-rívás ha nem ő az első :-)
Már majdnem el is felejtettem, amikor Zozi egy levéllel állított haza, amit a zenetanárnéni írt, hogy indítja Zozit  zeneiskola dalversenyén ami ekkor és ekkor itt és itt lesz... előtte beéneklés egyebek... ünneplőruha stb... Hoppá hoppá... kezd komolyra fordulni a dolog.

Megvolt a verseny szerdán. Nem volt eredményhirdetés még.
Aznap este csörög a telefonom...
-XY vagyok a zenetanárnő...
Sok szeretettel gratulálok Zolikához, KIVÁLASZTOTTA A ZSŰRI a pénteki szabadtéri hangversenyen fog énekelni.
Aztamindenit... (anya csak áll és alig fogja fel...)

Pénteken egy órával a rendezvény előtt szakadni kezdett az eső... így a zeneiskola dísztermében került megrendezésre a műsor.
Sajnos szabit már nem sikerült intézni, Zsuzsi volt vele és az egyik tanítónéni felvette ahogy énekelt.

Képek majd lesznek talán... a helyi újság sokat készített, de nem sikerült letöltenem...
Maga a rendezvény EZEN a linken tekinthető meg, a galériában Zozi a 12-13-32-33 képen van.

2015. április 12., vasárnap

Ki a szabadba...

Nagyon-nagyon jó idő volt tegnap. Naná, hogy menekültünk a levegőre. A fiúk a bicajozást szavazták meg. De mivel már nagyon unalmas a garázs előtt körözni, na meg végre Marci is rendesen pedálozik (folyamatosan tekeri és nem gondolkodik fél órát) így aztán azt gondoltuk, hogy ideje egy kicsit tanulni is a közlekedést. Erre tökéletesen megfelelő a lakótelep mögötti utca. Elenyésző a forgalom, aszfaltos az utca. Apa elöl, aztán Zozi, Marci és én. Kellemes meglepetés volt, egészen jól közlekedtek. Néha ugyan kellett a figyelmeztetés, hogy maradjanak az út szélén, de menni fog ez :-)
Az első kör közben rádöbbentünk, hogy Marci nem tudja hogy kell fékezni :-) eddig ugye saját tempójában tekert, lassított, megállt, de nem ismerte a fék fogalmát. Na ezt kicsit gyakoroltuk a garázs előtt aztán újra belevágtunk. Határozottan jobb volt :-)
Sőt, mivel Marci is elég sokat futóbiciklizett, hamarosan leszereljük neki is a pótkereket. Aztán ha sikerül a sisakot is rákönyörögni akkor irány az erdő. Nagyon várom :-)

2015. április 7., kedd

Nevessünk is-Marciszáj

Egy bevásárlóközpont üzletsorán az egyik "ruhásboltban":

Marci: -Anyaaa, ott áll egy kisfiú!
Anya: (nézelődik nem figyel) - Igen...
Marci: (kacagva) - De Anyaaa nézd máár, kővé vált. :-) (próbababa volt)
Anya: (veszi a lapot) - Biztosan nem fogadott szót. :-) (közben egy ima magamban, nehogy megkérdezze miért hiányzik a keze csuklótól)
Marci: -Jajj, itt egy néni, ez is kővé vált. De nézd nincs haja. Kopasz.

Nem írom le mit gondoltam... :-)
De tény, hogy jó kis műsort adtunk a többi vásárlónak :-D

2015. április 3., péntek

Ablak...

Végre-végre elkészült. Lekerültek a hópelyhek a kicsik ablakáról.
Tavasz vaaan :-)

2015. április 2., csütörtök

Ovis munkadélután Marcival

Hétfőn délután tartották Marciék a Húsvéti munkadélutánt. Készítettünk közösen egy ajtódíszt, majd rövidke műsort adtak elő. Édesek voltak, mint mindig. Végül meglocsolták a lányokat egy-egy piros csokitojásért :-)
Szeretem ezeket az együtt töltött perceket.
Bár a képek nem túl jók, de segít majd később felidézni az emlékeket...

2015. március 29., vasárnap

Játszóház

Már amikor a pocakomba költözött Zozi, akkor tudtam, hogy csodálatos kisgyerek. Most ismét bebizonyosodhattunk  erről. Miért is? Amikor közeledett a névnapja március elején, kérdezgettük mit is szeretne, mire vágyna igazán. Nem kért semmit. Illetve semmi kézzel foghatót. ÉLMÉNYT kért. Kirándulást és játszóházat. Így köszönhető a Mamáknak-Papáknak is, egy szép játszóházas egésznapos programot  szerveztünk. Bár a betegségek miatt csúszott két hetet a dolog, de tegnap útnak indultunk ide  . 
Szerintem nem kell ecsetelnem milyen szuper volt. A képek tökéletesen tükrözik. Persze az önfeledt kacagást és a csillogó szemeket csak mi láttuk-hallottuk. :-)
Gyereknapra ismétlést kértek :-)

2015. március 23., hétfő

Néha a frász kerülget...

...olyan "betegségeket"  produkálnak...

Bár nem írtam róla, az elmúlt két hetet szívesen kihagytam volna...
Marci kezdte egy szerda este... felébredt, inni kért, aztán pisilni kell, majd újra inni. Mármár a guta ütött meg, mert nagyon fáradt voltam (vagyok)  most alapból is, és már éjjel 1 volt...  De csak nem aludt, forgolódott, aztán sírdogált, amikor a kezembe vettem beájult, de csak nyöszörgött... fájt a hasa. Végig zongoráztam mit ehetett de semmi olyat ami felfúj vagy nehezebben emészthető...  A reggel szó szerint egy szemhunyásnyi alvás nélkül igen kómásan talált ránk. Természetesen Doktornéni volt az első. (azaz második, mert Zozit kitettük a sulinál)  Hát némi hasnyomogatás, hallgatás, kérdezősködés után kibökte a Doktornéni, hogy annyira ellenáll a nyomásnak a fájdalom miatt Marci, hogy nem betapintható... Nem zárja ki, hogy vakbél-gyulladása is lehet... Menjünk el vérvételre aztán okosabbak leszünk...
Na ezt pláne kihagytam volna... mindketten sírtunk...
Szerencsére "csak" valami brutál vírust igazolt a vérkép.  De továbbra is figyelni kellett a tüneteit.  Szerencsére két nap múlva csak az emlékek maradtak...

Zozit pénteken hoztam haza a suliból tűzforró volt... aztán mint amit elfújtak másnapra semmi...
Szombaton délben viszont a fogát kezdte fájlalni. Mivel ebben a ... városban még fogorvosi ügyelet sincs, de a szomszéd megyeszékhelyen sincs csak 2 óráig így ki kellett bírnia reggelig. Szerencsére jól reagált a fájdalomcsillapítóra. Reggel mi voltunk szerintem a másodikak. De nem foglalkoztak ott sem vele, adjak Cataflamot és vigyem gyerekfogászatra... Na puff... nálunk az sincs... a szomszédban van ugyan, de csak délelőtt... ki volt az az okostojás aki ezt kitalálta??? Egy magánrendelőben mára (23-a) kaptunk időpontot... Valami majdcsak lesz alapon elvittem az itthoni körzetis fogorvoshoz. (tényleg nincs más aki gyerekkel foglalkozik) Na ő megállapította, hogy nőnek az első maradandó rágófogak egyszerre mind a négy ez okozza a fájdalmat. Viszont tényleg van egy lyukas foga azon fúrt egy még nagyobbat hogy tudjon tisztulni... Na mostmár innentől az is fájt...

Telt a hét... aránylag nyugisan, már az éjszakai (nem)alvásokról nem is  teszek említést...

Pénteken Marcit sírva találtam Maminál. Nem aludt... előtte éjjel sem, és az oviban sem... Itthon kicsit szundikált a karomban aztán este aránylag szépen elaludt.

Szombaton nálunk voltak Apa családja. Na Marci itt sem volt formában... merem remélni hogy csak a fáradtságtól... ugyanis amikor egyedül lettünk el is aludt és hajnalig nyomta. Vasárnap aránylag jókedvű is volt egész nap.

Zozi folytatta... este vacogni kezdett fürdés közben... kicsit melegebbnek éreztem így kapott Nurofent. Elaludt, de kb negyed óra múlva tűzforrón ébredt. 39,8-at mértem. Na hűtőfürdő... szépen le is vitte 38,5-ig kapott kúpot. Onnantól láztalan volt egészen ma délutánig... na nem tudom mivé alakul...

Befejezem a fogorvos szálat is... mert nem volt szimpatikus hogy olyan óriási lyukat fúrtak Zozi fogába csak elvittem arra a mai időpontra magánrendelésre. Végül jótanácsokat kaptunk, de nem tömték be. Szépen levezette a doktorbácsi a miértjét. Figyelni kell, öblögetni, tisztán tartani. Ha nagyon fáj akkor viszont ki kell húzni.

Hát ennyi.... leírni is hosszú volt...
Elég volt...

2015. március 22., vasárnap

Dr Hering alias Marci :-)

Még februárban varrtam/alakítottam át egy régi fehér inget orvosi köpenynek. Zozi szeretett volna a farsangon doktorbácsi lenni, de épp beteg lett. Viszont a "köpeny"  nem maradt kihasználatlanul. Marci veszi fel nagy előszeretettel :-) Ő lett Doktor Hering. ...és honnan is a név? Amikor az oviból hazaérnek Mamival akkor van a tvben a Charli majom a családban című sorozat. Ott hívják az állatorvost Dr. Max Henningnek ez egyenes fordításban pontosan Dr Hering :-D (nem kicsi kutatómunka volt mire rájöttem)