Egészségnap az óvodával

Kicsit visszanyúlok a hétvégéhez, azon belül is a szombathoz. Akkor került megrendezésre az ovis egészségnap.
Titokban megjegyzem... (pfúj...) semmi kedvem nem volt az egészhez... de Marci egész héten azt emlegette, el ne feledjem... hogy szombaton a Cifra-kertben kell lennünk. (ez nálunk egy olyan szabadidőpark féle, füves, árnyas, szép)
Tehát nem volt mit tenni, Zozi, Marci és én biciklire pattantunk és odagurultunk. Apának dolga volt, de nagy meglepetésünkre és örömünkre egyszer csak ott termett :-)
A program az egészségről szólt természetesen.
-Volt zenés bemelegítő torna. -Családi versenyek itt 7 pályát kellett teljesíteni, a jelentkezéskor kapott névvel ellátott virág szirmaira pecséteket gyűjtve (Hétszínvirág ovi)
-Egészséges étel kóstoló. Ovis csoportok indultak különböző salátákkal. (Naná hogy a mi csoportunk nyert)
-Terápiás kutyabemutató. Különböző játékokat játszhattak a gyerekek a kutyákkal. Futóverseny stb...
-Kivonult  a Bonduelle (helyben van az üzemük) kóstolni lehetett a termékeiket. Zozi vagy 6-szor ment vissza kukoricát kóstolni, végül a kezébe nyomtak két doboz konzervet :-)
-Egésznap ingyenes ugrálóvár is volt.
-Ja, és ki ne maradjon, ott volt kettő tűzoltó autó is amibe be lehetett ülni. Zozi ki is használta. Marci most nem akarta, bár őt nagyon megijesztette amikor szirénázni kezdett...

Tehát egyáltalán nem bántam meg, hogy kimentünk mi is. Sőt... nagyon kellett egy ilyen nap :-)
A gyerekek pedig úgy elfáradtak, hogy hazaértünk, ebédeltek és egyik sem tiltakozott a delelés ellen. Aludtak majdnem 3 órát :-)

Ki találja ki...

...merre jártunk? Segítségül képek... Na jó nem is nehéz :-)

Az elmúlt 3 hét valami extra nehéz volt lelkileg, fizikailag, agyilag egyaránt Apának és nekem. Ráadásul ez a hétvége ugyancsak nagyon rosszul kezdődött... Nem nem... sokkal rosszabbul... Az otthon szomorkodás helyett inkább kirándultunk egyet. (a bajok megvárnak, majd foglalkozunk velük holnap)
Így ma reggel korán keltünk aztán indulás! Jól tettük. Fantasztikus napot töltöttünk együtt.
Szóval hol voltunk? ;-)

Ég Veled! - Isten hozott!

Vigyázz Te is ránk...

Hangverseny

Érdekesen indult az egész...
Szeptemberben jött egy zenetanárnéni a szülőire, hogy ki szeretné a gyermekét beíratni zeneiskolába. Így, hogy elsősök csak szolfézs van, heti egy alkalommal, sőt nem is kell vinni őket sehova, mert a suliban tartják. Háát veszíteni nem veszít vele semmit a gyerek, kedve is volt, hát menjen.
Így kezdődött...

Kb. egy hónapja Zozi úgy mellékesen közölte, hogy lesz népdalverseny az iskolában, jelentkezett... jó... bár megbeszéltük, hogy nem lesz sírás-rívás ha nem ő az első :-)
Már majdnem el is felejtettem, amikor Zozi egy levéllel állított haza, amit a zenetanárnéni írt, hogy indítja Zozit  zeneiskola dalversenyén ami ekkor és ekkor itt és itt lesz... előtte beéneklés egyebek... ünneplőruha stb... Hoppá hoppá... kezd komolyra fordulni a dolog.

Megvolt a verseny szerdán. Nem volt eredményhirdetés még.
Aznap este csörög a telefonom...
-XY vagyok a zenetanárnő...
Sok szeretettel gratulálok Zolikához, KIVÁLASZTOTTA A ZSŰRI a pénteki szabadtéri hangversenyen fog énekelni.
Aztamindenit... (anya csak áll és alig fogja fel...)

Pénteken egy órával a rendezvény előtt szakadni kezdett az eső... így a zeneiskola dísztermében került megrendezésre a műsor.
Sajnos szabit már nem sikerült intézni, Zsuzsi volt vele és az egyik tanítónéni felvette ahogy énekelt.

Képek majd lesznek talán... a helyi újság sokat készített, de nem sikerült letöltenem...
Maga a rendezvény EZEN a linken tekinthető meg, a galériában Zozi a 12-13-32-33 képen van.

Ki a szabadba...

Nagyon-nagyon jó idő volt tegnap. Naná, hogy menekültünk a levegőre. A fiúk a bicajozást szavazták meg. De mivel már nagyon unalmas a garázs előtt körözni, na meg végre Marci is rendesen pedálozik (folyamatosan tekeri és nem gondolkodik fél órát) így aztán azt gondoltuk, hogy ideje egy kicsit tanulni is a közlekedést. Erre tökéletesen megfelelő a lakótelep mögötti utca. Elenyésző a forgalom, aszfaltos az utca. Apa elöl, aztán Zozi, Marci és én. Kellemes meglepetés volt, egészen jól közlekedtek. Néha ugyan kellett a figyelmeztetés, hogy maradjanak az út szélén, de menni fog ez :-)
Az első kör közben rádöbbentünk, hogy Marci nem tudja hogy kell fékezni :-) eddig ugye saját tempójában tekert, lassított, megállt, de nem ismerte a fék fogalmát. Na ezt kicsit gyakoroltuk a garázs előtt aztán újra belevágtunk. Határozottan jobb volt :-)
Sőt, mivel Marci is elég sokat futóbiciklizett, hamarosan leszereljük neki is a pótkereket. Aztán ha sikerül a sisakot is rákönyörögni akkor irány az erdő. Nagyon várom :-)

Nevessünk is-Marciszáj

Egy bevásárlóközpont üzletsorán az egyik "ruhásboltban":

Marci: -Anyaaa, ott áll egy kisfiú!
Anya: (nézelődik nem figyel) - Igen...
Marci: (kacagva) - De Anyaaa nézd máár, kővé vált. :-) (próbababa volt)
Anya: (veszi a lapot) - Biztosan nem fogadott szót. :-) (közben egy ima magamban, nehogy megkérdezze miért hiányzik a keze csuklótól)
Marci: -Jajj, itt egy néni, ez is kővé vált. De nézd nincs haja. Kopasz.

Nem írom le mit gondoltam... :-)
De tény, hogy jó kis műsort adtunk a többi vásárlónak :-D

Kellemes

...Húsvéti ünnepeket kívánunk!

Ablak...

Végre-végre elkészült. Lekerültek a hópelyhek a kicsik ablakáról.
Tavasz vaaan :-)

Ovis munkadélután Marcival

Hétfőn délután tartották Marciék a Húsvéti munkadélutánt. Készítettünk közösen egy ajtódíszt, majd rövidke műsort adtak elő. Édesek voltak, mint mindig. Végül meglocsolták a lányokat egy-egy piros csokitojásért :-)
Szeretem ezeket az együtt töltött perceket.
Bár a képek nem túl jók, de segít majd később felidézni az emlékeket...

Játszóház

Már amikor a pocakomba költözött Zozi, akkor tudtam, hogy csodálatos kisgyerek. Most ismét bebizonyosodhattunk  erről. Miért is? Amikor közeledett a névnapja március elején, kérdezgettük mit is szeretne, mire vágyna igazán. Nem kért semmit. Illetve semmi kézzel foghatót. ÉLMÉNYT kért. Kirándulást és játszóházat. Így köszönhető a Mamáknak-Papáknak is, egy szép játszóházas egésznapos programot  szerveztünk. Bár a betegségek miatt csúszott két hetet a dolog, de tegnap útnak indultunk ide  . 
Szerintem nem kell ecsetelnem milyen szuper volt. A képek tökéletesen tükrözik. Persze az önfeledt kacagást és a csillogó szemeket csak mi láttuk-hallottuk. :-)
Gyereknapra ismétlést kértek :-)