Ami azóta történt…
Karácsony: kicsit szomorkás, de mégiscsak karácsony. A gyerekek jó előre listát írtak a Jézuskának szokás szerint. Amit tudott hozott is, amit meg nem, …hát azt kapni nem lehet. Azt hiszem mindenki megkapta amire vágyott.
Szokatlan és szomorú volt, hogy „darabokban” ünnepeltünk. Karácsonykor délben mentünk Anyuékhoz. Zoli családja első ünnepben volt nálunk. Második nap Bátyám jött el ebédre, délután pedig Mamához mentünk.
Apácska szülinap: négyesben. Kapott egy joghurttortát, meg némi ajándékot. A fiúk is külön ajándékkal lepték meg.
Szilveszter: hát, miután hajnalos ügyeletes voltam, így én kb este 7-kor kidőltem. Mondtam is, hogy csak egy órát hagyjanak aludni, mert
felborulok. Nálunk az év vége, igazából az egész december bolondokháza. Brutál fáradt voltam. Nem ébresztettek, de pont egy óra alvás után bírtam aránylag jól.
Éjfélkor koccintottunk, bámultuk a tűzijátékozást. A fiúk persze nagyon elemükben voltak, alig lehetett őket ágyba dugni fél kettőkor.
Suli kezdés: Hát nem volt nagyon lelkes egyik fiú sem. De hát ez van, mi dolgozunk, Ők tanulnak. Lelkesen és kevésbé lelkesen várták a félévet.
A bizi: Meg vagyok elégedve velük. Nagyon is. Irtó büszke vagyok rájuk. Marcira, mert olyan ügyesen önállóan dolgozik, hogy csak pislogok.
Zozira pedig, mert a hatalmas váltás ellenére sem kergült meg (nagyon), teszi amit kell, tanul, felmondja, dolgozik.
Marci kitűnő lett 1 dicsérettel (hittanból). Hát magyarból igazán nem járt volna ötös szerintem, mert az utolsó két témazáró nem lett túl jó… De gondolom Á néni tudja, hogyvan ott tudás, csak néha elbújik. Még mindig nagy probléma Marcinál a feladatlap, mert leblokkol, ha tudja, hogy jegyre megy… Ha tudjuk előre viszi magával a citromfű cukorkát,ami oldja kicsit a feszültséget. (Á néni tanácsára, hát van amikor bejön a „nyugicukor”)
Van két új tanító, fiatalok, utolsó évesek. Ennek megfelelően nem veszik őket komolyan… sok a konfliktus néhány gyerekkel… Sajnálom azokat, akik viszont tanulni szeretnének.
Zozinak 3 dicséret, 4 négyes (fizika, kémia, töri, angol) ez utóbbival nem nagyon értettem egyet, mert az átlaga szerint megvolt az az ötös, de hát most is azt mondom,
mint Marcinál, hogy a tanár csak tudja, hol van a tudás. A történelem… hát nem voltam boldog tőle… nincs tankönyvük… egy jegyzetszerű könyvet állítottak össze
az iskola történelem tanárai, abból tanulnak. De ez csak olyan jegyzetszerű, a többit hozzá kell tenni. Ez az amit meg kell tanulni, hogy mit tesz hozzá… Tanuljuk…
Fizika, kémia, nincs mit mondanom… én sem tudtam/értettem soha…
A dicséretek: biológia, imádja, nincs is gond vele. Informatika, ezzel sincs gond, bár azt gondoltam, hogy eddig az általános iskolában nem sokat tanultak
(de tényleg nagyon keveset) most mégis jól megy. Biztos sokat számít a médiablogos szakkör is. Ja és hittan, hát nem kell sokat tenni érte 🙂
A nagyoknak még mindig digitális oktatás van, így a gimi továbbra is két osztállyal üzemel. Zozi élvezi, szerinte maradhatna is így. Hááát…
A zeneiskolás bizik kitűnőek lettek még így is, hogy volt másfél hónap amikor nem engedtem őket csak online zenéltek.
Na tehát ennyi volt a történet… ugye, hogy nem maradtatok le semmiről?
Persze biztos voltak olyan epizódok amiket jó lett volna megörökíteni, de így elmaradt.
Hiába ígérem én, hogy igyekszem…
Cserébe kaptok képeket 🙃
