Vettem ki egy nap szabit, mert nem tudtam volna valamelyiken ott lenni ha dolgozom.
Vasárnap kikészítettük a szépruhákat, mert most nem kellett ünneplős egyenruha. Hát én naivan térdnadrágot és rövid ujjú inget vettem elő, elvégre is nyár van... vagy valami hasonló...
Aztán reggel módosítottam a cuccokat, mindenki hosszúnadrág, hosszú ujjú ing... és még az eső is zuhogott... nem esegetett, hanem brutál módon szakadt. Pedig olyan terveim voltak, hogy készítek képeket az osztályról, a haverokról, kettesben a fiúkról, tanárnénivel meg hasonlók... Na ebből egy félig odahajolós Szilvinénis, egy pofákatvágós haveros, épp csak elkapott zuhogóesős iskolaajtós-tesós lett. Háát... fura volt... az egész búcsúzás is, mert gyakorlatilag nem volt búcsúzás... vártam, hogy majd elhangzik az osztályfőnöktől néhány kedves személyreszabott mondat, vagy valami jó volt veletek/ hiányoztok majd/sok sikert... De semmi ilyen... A szüreti bálra várják vissza őket, megkapták a kimaradt osztálypénzt és kész.
A gyerekektől kapott mindenki egy képet, az nagyon kedves gesztus volt, tényleg örök emlék.
Hazafelé ugyanúgy zuhogott az eső, pedig mi mindig fagyizunk ilyenkor. Most is 🙂
Délután Marci biziosztása egész más hangulat volt. Ági néni minden gyereknek ajándék emléklappal készült, gyerekenként más-más szöveggel. Egyesével adta át a bizonyítványokat, de azt is úúúgy, hogy azt hihetetlen jó volt hallgatni. Szédület ez a nő, nem tudom lehet-e ezt tanulni, de neki biztosan zsigerből jön. Még a rosszabb tanulónak is olyan szöveggel adta át a bizonyítványt, hogy az is büszke kitűnőnek érezte magát. Nem tudom hogy fér bele ennyi szeretet. Mi szülők is kaptunk köszönőlevelet.
Ja és az eső sem esett, sőt száz ágra sütött a nap.
Na jó nem húzom tovább, az eredmények: Zozinak két dicséret, ének és egyházi ének. 3 db négyese lett (matek, term.ism) ezt a két tárgyat ugyanaz a tanár tanítja, tudtuk, hogy nem lesz jobb, amióta tudja, hogy gimis lesz Zozi a 100 %-os dolgozat is csak négyes, ha másért nem, mert csúnyán ír (tényleg) és nem átlátható... no comment... És a rajz, hát no... valóban nem tud rajzolni... A többi jeles.
De soha rosszabbat.
Marci kitűnő lett.Büszke vagyok rá, sok munkája van benne. Nincs mit hozzáfűzni, nagyban köszönhető ez Ági néninek is, bár az önálló munkás feladatoknál kissé még bepánikol, de nagyon szépen dolgozik. Neki jót tett az itthoni tanulás, egyedül kellett dolgoznia. Remélem ősztől sem lesz gond, de Ági néni szerencsére nagyon figyel a lelkére. Ezért is imádom.
Tehát azthiszem a 2019/2020-as tanévet lezárom. Nem volt könnyű, sok újdonság volt, gyakran bírkóztunk a teendőkkel. Szokatlan és nehéz volt a digitális oktatást megszokni. Nem szerettük meg, de remélem nem is lesz rá szükség.
