Egyik legjobb érzés...

...szinte felülmúlhatatlan:

- szabadságon vagyok a héten...
- ezért még 8:30-kor ágyban kávézom és olvasgatok...
- Zozi itt gitározik mellettem...
- Süt a nap.
Jóóó...!

Marci a (be)avatott

...azaz az Iskolapolgárrá avatott.

Igen, megtörtént ez is. Mostmár végképp iskolás. Igazi saját nyakkendővel és énekeskönyvvel rendelkezik.  Ugyanis ezeket ilyenkor kapják a gyerekek. 

Pénteken fél 10-kor volt a gyülekező a templomban. Bevonultak a diákok, volt egy rövid Istentisztelet,  beszéltaz Igazgató úr,  volt vers, meg énekkar. Aztán osztályonként felsorakoztak az elsősök és az ötödikesek a nyakukba kötötték a nyakkendőt. Elvonulás közben mindenki kezet fogott az Igazgató úrral aki átadta a névre szóló énekeskönyvet, majd a Nagytiszteletű úrral akitől kaptak egy képeslapot.
Sajnálom, hogy nem jutott hamarabb eszembe... megkérni a tanárnőt, hogy Zozi köthesse Marci nyakkendőjét. Szép lett volna. De késő bánat... majd a gimiben 😊

Ezután visszavonultunk az elsősök termébe. Ott adtak egy rövid műsort angolul és magyarul. Ezt pedig a buli követte. Rendeltünk nekik tortát. Az osztálykép díszítette. Na meg mindenki bevállalt valamilyen sütit vagy üdítőt.
Kicsit buliztunk majd jöttünk haza, ugyanis Zoziék osztálya bábszínházba ment és volt egy szabad jegy, hívták Marcit magukkal. Ezért hazarohantunk átöltözni, majd vissza.
Nagyon jól érezték magukat. Nekem meg volt három szabad órám 😁

Na jó...

...bejelentkezek.

Megvagyunk, jól vagyunk. Kicsit.... nagyon... szóval teljesen bedarálnak a hétköznapok. Futunk, rohanunk.  Az tuti, hogy soha nem érjük utol magunkat.

Fiúk jól vannak. Túl az idei első betegségen. Kicsit hamar jött, de nem csodálkoztam, mert minden tanévben meg kell ismerkedni az új bacikkal. 
Ez most gennyes mandulagyulladás volt, nagyon magas lázzal,  fejfájással, hányással. Csúnya dolog lehetett, mert a gyógyszer ellenes doktornénink rögtön antibiotikumot adott. De gyakorlatilag ahogy az első adag megmaradt bennük onnantól kezdve rohamosan gyógyulni kezdtek. 
Persze ennek is már majd egy hónapja...

Mintahogy annak is, hogy tartott az iskola  szeptember végén egy családi napot. Na pont akkor volt Marci rosszul,  csak Zozival mentem. Ez egy szombati nap volt, így egyben le is tudtunk egy szombati munkanapot.
Jó buli volt. Olyan majális fíling. Főztek az osztályok, volt egy csomó program, verseny. Lehetett gyűjteni úgynevezett Arany tallérokat amiket a gyerekek beválthattak ugrálóvárazásra, lövészetre,  zsákbamacskára, lufihajtogatásra stb.
Volt "Arany-futás" a templomot kellett háromszor körbefutni. Ez kb 3×600 m. Hááát egyrészt nosztalgiával gondoltam közben a diákkori Városligeti esti futásokra.... másrészt le a kalappal Bea előtt (igen Kópécsirkék Anyuja Rólad van szó csupa nagybetűvel)  gyakorlatilag a tüdőmet kiköptem, de elégedettséggel töltött el,  hogy nem én lettem az utolsó de főleg, hogy végigcsináltam. Arra mindenesetre nagyon jó volt, hogy utána mentem vért adni, és tök jó volt a vérnyomásom. Legalábis elérte a minimum szintet 😊 
Na mindezekért kaptam egy marék zsetont. A program végén már alig tudtuk elkölteni. Na tényleg jó buli volt.
Ja és a legszuperebb az volt, hogy voltak rendőrök is motorral autóval. Zozi töltött ki egy tesztet amivel elhozta az aranyérmet. Ügyibogyóm.

Na és a hétköznapok:
Telnek. Borzasztó gyorsan. Zozi teszi a dolgát. Tanul. Szépen belerázódott. Elmondása szerint szereti is. Ami változott, hogy sokkal de sokkal több a házi feladat... gyakran marad itthonra vers vagy másolni való. 
Zeneiskolába is szívesen megy. Nagyon önálló. Nagyon keveset kell utána nézni maradt-e ki lecke, mert eddig szépen kötelességtudóan csinálja. Csak így tovább. 

Marci szerint haláál unalmas az iskola. Idézem: -Ezek még azt tanulják mennyi 2+3... ezt már ezer éve tudom.  Meg anya nem tudják elolvasni,  hogy m+a az ma. Ó hát mikor fognak ezek olvasni!? (A hangsúlyt képzeljétek hozzá)

Szeret különben járni. Az év eleji szorongás szerencsére elmúlt. Szépen bemegy az osztályba, vannak barátai is. 
Az olvasást és a matekot nagyon szereti, de az írást nagyon nem... nincs türelme szépen írni, pedig tudna, mert épp ma hozott haza egy kiváló felíratos piros nyomdát. Ez a legek legje.
Nagy kópé. Az előírt írás munkafüzetet már kétszer a polcon eldugva találtam meg,  mert nem volt kedve befejezni a kimaradt sorokat.  Persze megbeszéltük, hogy ilyet nem szabad csinálni...
Majd beszúrok egy képet, hogy jelzi Marci a házi feladatot. Jót mulattam rajta 😊  naná, hogy matek munkafüzetben találtam.

Na szóval megvagyunk. Éés holnap kitör az őszi szünet.  Vééégre... de előtte Marci nagy napja következik. 
Holnap Iskola-polgárrá avatják 😊

Na jó volt itt... majd jövök 😊