Vagyis Marci.
Nagyon-nagyon sokáig nem vett ceruzát a kezébe Marci. Olyannyira nem, hogy amikor ovis lett még csupán firkarajzai voltak.
Ezért meg is lepődtem, amikor középső csoportban az egyik könyvvásáron egy labirintusos könyvet kért. 101 feladat volt benne. Szentül állította, hogy minden labirintuson végigmegy. Persze, hogy megvettem neki. Nem tudok könyvre nemet mondani. Tényleg meg is csinálta, úgy kb egy-másfél hét alatt.
Talán ez a pont volt az, amikor már rá lehetett venni, néhány rajzra.
Aztán jöttek sorba a foglalkoztató füzetek. Nagyon szereti őket. Büszke, hogy sikerülnek a feladatok. Nagyon jót tesz az önbizalmának.
Most tanév elején úgy kb a második héten kicsit visszaesett a rajzolás. Meseillusztációt kellett volna rajzolni az oviban... Egy tündérmeséről... Sajnos az én ostobaságom, de Marci nem tudta mi az a tündér... Mert ugyan mesélünk mi itthon, de miről... Verdákról, kukásautóról, szoktak kérni a vidám mesékből, olvasunk állatos könyvet és nagy kedvenc az APG. De a tündér... kimaradt...
Végül meg is makacsolta magát, nem rajzolt.
Hát kellett egy hónap, hogy újra rajzolni kezdjen. Az állandó téma persze a rendőr-, a tűzoltó- és a mentőautó. Na ezek bármilyen variációja előfordult már. Minden nap hoz egy rajzocskát haza az oviból. De a hatalmas változás, hogy már más témája is van. Egyre jobban kitölti a lapot és csupa csupa színes csodák születnek.
Volt már ház medencével, virágokkal felhővel, nappal. Volt hajó a kikötőben. Meg sok más.
Most a héten Anyunál volt, mert beteg megint. Minden nap alkotott valami csodát.
Ma viszont olyat rajzolt amit még sohasem. Zsiráfot. Az idomár pórázon vezeti, hogy ne szökjön el. Van rajta pálmafa, medence és egy ház is, ami nem rendes ház, hanem az a játék házikó.
Szóval szerintem saját magához képest, nagyon jó.
Ez a rajz is felkerült a gyerekszoba ajtajára. (APG után szabadon) :-)
